Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 19 (124. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Felelősen a gazdaságról” címmel politikai vita - DR. DRASKOVICS TIBOR pénzügyminiszter:
198 abban a kis anyagban jól mutatják, hogy a tavalyi év közepe óta fellendülőben a gazdasá g, és ennek húzóerejét már azok a tényezők - a beruházások és az export gyors növekedése - adják, amelyekre Magyarországon egyedül lehet fenntartható növekedést alapozni. Minden más, amire fenntartható növekedést akarnak a gazdaságpolitikusok alapozni, csa k illúzió lehet. A gazdaságpolitika és az a szubjektív tényező pedig megértette, hogy hangsúlyt kell váltania. Egyrészt új összhangot kell teremteni a gazdasági teljesítmény és a fogyasztás alakulása között, másrészt szigorú költségvetési politikát kell fo lytatni. Mindkét hangsúlyváltás azt a célt szolgálja, hogy erőforrásainkat a növekedési lehetőségek kihasználására lehessen fordítani. Persze fontos, hogy mit mutatnak a növekedési, beruházási, export- és egyensúlyi adatok; de a gazdaság persze nem erről s zól, hanem arról szól, hogy mit nyújt az embereknek, milyen életet tesz számukra lehetővé. Ha ebből a szempontból végigtekintünk a 15 éven, akkor is meglehetősen fordulatos képet látunk. Ez a gazdaság eleinte leginkább a munkanélküliség drámáját, a kikénys zerített alkalmazkodást mutatta; a több lépcsőben, drámai módon csökkenő fogyasztást és a soksok, szinte megmagyarázhatatlan változást; a versenyszférában a teljesítménykövetelmények szinte hihetetlen mértékű emelkedését; 2001ig azt az érzést, hogy a '95ös fordulatot követően a gazdaság szépen fejlődik, de ennek hatásait még csak nagyon kevesen érezhetik. (9.10) A különbségek inkább csak nőttek, semmint csökkentek a társadalom különböző csoportjai között. 2002ben és 2003ban pedig a reálkeresetek és a f ogyasztás hirtelen és hihetetlen, átlagosan közel 25 százalékos növekedését, a sokáig elhalasztott kereslet szinte robbanásszerű kitörését - ez bizony fordulat volt, kedvező fordulat a jólét emelkedésében. Merre tartunk és merre tartsunk most? Úgy gondolom , és ez a kormány elhatározott szándéka, hogy olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, amely a növekedést és az egyensúlyt egyaránt és egyforma súllyal állítja a középpontba. Ki kell használnunk - és minden erőfeszítést erre kell összpontosítanunk - a kedve ző külső feltételek változását. Kedvezőek a külső feltételek, mert láthatóan fő piacainkon ugyan enyhe, de érzékelhető a konjunktúra javulása, és ami ennél talán hosszú távon fontosabb, május 1jétől immár tagjai vagyunk az Európai Uniónak. Hogy kihasználj uk ezeket a kedvező változásokat, javítani kell a versenyképességet, kibővíteni az egyensúlytalanságok teremtette, ma meglehetősen szűkös mozgásteret. Másképp fogalmazva: több levegő kell a gazdaságnak és több munkahely azoknak, akik dolgozni szeretnének. Mit teszünk ezért? Rövid távon, és ez épp a napokban folyik, csökkentjük a költségvetés hiányát, ha szükséges - beismerve azt, hogy néhány lépés nem úgy sikerült, ahogy elterveztük , akár év közben is. Szembenézni a realitásokkal, korrigálni, úgy gondolom , ez inkább érdem, mint hiba. Szigorú jövedelempolitikával összhangba hozzuk a fogyasztást és a gazdasági teljesítményt. Lépéseket tettünk, határozott és fájdalmas lépéseket a háztartási megtakarítások növelése érdekében. Ezek együttesen - és ennek jelei m ár 2003ban is látszanak, és biztos vagyok benne, hogy ebben az évben még inkább kibontakoznak , ezek a lépések együttesen fokozatosan mérséklik a külső fizetési mérleg hiányát. Minden eszközzel, a gazdaságpolitika minden tényleges és verbális eszközével a stabilitást és a kiszámíthatóságot erősítjük. Hazai és néhány hónap múlva immár európai uniós forrásokból is az Európaterv keretében gyorsan fejlesztjük az infrastruktúrát, építünk. Ösztönözzük és támogatjuk a befektetéseket, természetesen másmás eszkö zökkel a hazai kis- és középvállalatokat, és másmás eszközökkel a nálunk megtelepedni szándékozó multinacionális cégeket. Egyszerűsítjük és fokozatosan igazságosabbá tesszük az adórendszert. Nekilátunk, és ez hosszú távú, kemény feladat lesz, az államházt artás átalakításának. Csökkentjük a hiányt, évről évre fokozatosan és kiszámíthatóan csökkentjük a hiányt; de ez kevés, csökkentenünk kell az államháztartás méretét, másképp fogalmazva: a költségvetési újraelosztást. Kemény - még egyszer elmondom, kemény - teljesítménykövetelményeket érvényesítünk mindenhol a közszférában, és ehhez igazodóan átalakítjuk a költségvetési intézmények működését.
