Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 30 (137. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Port... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1968 egységes jogi szerkezetbe foglalja az eddigi szerződések eredményeit, és ad egy biztos jogi pontot, megteremti az Európai Unió jogi személyiségét, egy világos alapdokumentumot, a tagállamban k özvetlenül érvényesülő jogszabályként működő alapdokumentumot hoz létre, ezek mind részleges dolgok, azok is, amelyek a döntéshozatalra vonatkoznak. Talán kevésbé részleges, de még az sem a legfontosabb, hogy a kisebbségek jogait hogyan szabályozzák. Az ig azán fontos dolog az alkotmány elfogadásának üzenete, az az üzenet, hogy Európa egyet akar: egy új kezdethez új kereteket teremt, és képes a közös vállalkozásra, a huszonöt ország képes egy ilyen fontos ügyben egységre jutni, és képes megteremteni ennek sz imbolikus jelentőségét. Éppen ezért éreztem úgy tavaly decemberben, hogy az Európai Unió alkotmányozásának elakadása egy súlyos válság jeleit vetíti előre, és most, az Európai Tanács március 2526ai ülése után éppen ezért vagyok optimista, mert úgy érzéke lem, hogy mégis van felelősségérzet Európa vezetőiben. Érzik azt, hogy ezen nem pusztán az múlik, hogy milyen szavazati rendszerek lesznek, és milyen módon rendezzük a belső ügyeinket, hanem az a lélektani feltétel és hangulat is, ami a csatlakozást, majd az európai uniós parlamenti választásokat meghatározza, alapvetően áll vagy bukik azon a tényen, hogy ez az egyetértés még ebben az évben, lehetőleg júniusban létrejöne. Ma úgy látom, hogy létre fog jönni, és ezt nagyon pozitív folyamatnak tartom, és azt is pozitívnak tartom, hogy egyébként tartalmilag és az egyes vitatott részelemekben is, azok túlnyomó többségében olyan megoldásokra számíthatunk, legalábbis ma úgy látjuk, hogy olyan megoldások kerülnek be az alkotmányba, amelyeket jó szívvel el tudunk fo gadni, de ezt tartom kevésbé fontosnak. Fontos döntése volt a hét végi csúcstalálkozónak a terrorizmus elleni küzdelemben való összefogás. Az elmúlt egymásfél évben megéltünk egy megosztottságot Európában, egy belső vitát, ennek bizonyos hatásai Magyarors zágra, Magyarország megítélésére is voltak. Sajnálatosan érzékeltük azt, hogy Európa nyugati felében - nem minden országban, de bizonyos országaiban - kevésbé érzékenyek azokra a veszélyekre, amelyeket a terrorizmus és az új veszélyforrások jelentenek a vi lág békéje szempontjából, kevésbé érzik át az azonnali cselekvés szükségességét, a nemzetközi szerepvállalás fontosságát, az Európai Unió feladatát, a széles KözelKeleten való felelősségvállalását, mint néhány európai vagy óceánon túli szövetségesük. (11. 00) Magyarország, a magyar kormány vagy a magyar kormánypártok kezdettől érezték a súlyát ennek a fenyegetésnek, kezdettől látták, leküzdeni ezt a fenyegetést Európa csak a transzatlanti szövetség keretein belül tudja. Egy nagy és jelentős közös vállalkozá s részesei vagyunk: vagy együtt bukunk el, és válunk a terroristák, a despotizmus áldozatává, vagy győzni fogunk. Én biztos vagyok benne, hogy Európa is és Európa legfontosabb szövetségese, az Egyesült Államok is együtt győzni fog azokon a veszélyeken, ame lyek most mindannyiunk biztonságát, mindannyiunk jövőjét fenyegetik. Erre részben már napirend előtt ki tudtam térni a NATObővítéssel kapcsolatos felszólalásomban is. Ez tehát egy fontos hír. Természetesen vannak problémák az Európai Unióban is, olyan pro blémák, amelyek minket is érinteni fognak. Az első ilyen - és ezt sokszor szóvá tettük, tegnap is vita folyt erről itt, a parlamentben - a munkaerő szabad áramlásával kapcsolatos. Mi úgy ítéljük meg, hogy itt egy alapelvről van szó. Ennek a kérdésnek nem a gyakorlati fontossága a meghatározó, hanem az elvi jelentősége: a négy alapszabadságról beszélünk. A négy alapszabadság megtagadása az új tagállamoktól - akár átmeneti időszakban is - az Európai Unió alapeszméjének az elárulása. Tehát itt arról van szó, h ogy ez egy alapértéket sért. Ez egy elvi kérdés, amit ebben a formájában nem fogadhatunk el, de nem fogadhatjuk el gyakorlatilag sem. Minden közgazdasági elemző egyetért abban, hogy a rugalmas, egységes és nyitott munkaerőpiac a versenyképesség és a gazdas ági növekedés egyik kiinduló feltétele. Az Egyesült Államok az elmúlt egy évben mutatott jó gazdasági teljesítményének döntő része a nyitott és belső piac, az új munkahelyek teremtése, a belső mobilitás gyorsítása, a nyitottság megerősítése.
