Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 30 (137. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Port... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZÁJER JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1963 az Európai Unióhoz való közeledés időszaka is ezeknek a gondoknak, saját gondjainknak a megoldásáról szól. És lehet persze azt mondani, hogy ha valaki bíráló megjegyzéseket tesz az ország felkészülésével kapcsolatban, esetleg idéz például európai uniós biztosokat, különböző felméréseket, európai parlamenti határozatokat, azzal árt a magyar érdekeknek, azonban nem dughatjuk homokba a fejünket, és nem gondolhatjuk azt, hogy ezeket a véleményeket, ha itthon nem hangzanak el, akkor mások ne vennék észre. Az uniós csatlakozás azza l is jár, igen tisztelt képviselőtársaim, igen tisztelt államtitkár úr, elnök úr, hogy az Unió bejön Magyarországra, a magyar ügyek pedig uniós ügyekké válnak. Innentől fogva ezeknek a szétválasztása nagyon nehéz. A felkészüléssel kapcsolatban elmondtam, h ogy komoly kívánnivalókat hagy maga után, és el kell mondjam, valóban úgy érzem, hogy a Medgyessykormányt komoly történelmi felelősség terheli azért, hogy Magyarországot a csatlakozás küszöbére, május 1jéhez nem úgy viszi el, hogy minden tekintetben felk észült, sőt, azok a tendenciák, amelyek az elmúlt évben, években kibontakoztak, Magyarország számára hátrányosak voltak. Nemrégiben - és csak azért, hogy ne pusztán a saját véleményemet mondjam - egy német befektetési bank hozta nyilvánosságra a jelentését , amelyben azt mondta, hogy Lengyelország, Lettország, Litvánia és Szlovákia hazánkhoz hasonlóan csak feltételekkel nevezhető érettnek a csatlakozásra, míg Szlovénia, Észtország és Csehország felkészülése azonban elfogadható szintű. Hasonló elemzések szüle ttek néhány évvel ezelőtt is, akkor viszont - és ezt államtitkár úr és a jelenlévők, akik különböző nemzetközi tárgyalásokon részt vesznek, tudhatják - Magyarországot mindig az első három vagy az első kettő között vagy a legjobb tagjelöltként emlegették. M i történt ez alatt az időszak alatt? S néhány tény, hiszen belső ügyeinkben, azt gondolom, az az egyik legfontosabb teendő, hogy amikor az uniós csatlakozásról gondolkodunk, elsősorban ennek az előnyeit próbáljuk meg élvezni. S milyen háztartás az, amelyik pusztán a kiadásokról gondoskodik, vagyis arról, hogy mit kívánunk vásárolni, mit kell beszerezni a családnak, és a bevételek biztos beérkezésének az útját nem valósítja meg? Hiszen Magyarország, a Medgyessykormány az elmúlt két esztendőben elég furcsa p olitikát folytatott: mindent teljesített, ami az Unió számára volt fontos - ne értse senki félre, nem azt gondolom, hogy ezeket ne kellett volna teljesíteni, bár még itt is vannak hiányosságok, de ezen a területen túlnyomórészt nagyon szorgalmas volt az or szág , és azokon a területeken követte el a legsúlyosabb hibákat, ott vannak a legnagyobb elmaradások, ahol éppen az lenne Magyarország elemi érdeke, hogy az Unióból számunkra érkező forrásoknak a hasznosítása megtörténjen. Kezdjük azzal, hogy Fischler bi ztos a magyar mezőgazdaság felkészültségét a közelmúltban 50 százalékosnak minősítette. Az integrált információs és ellenőrzési rendszer, amely a közös agrárpolitikából következő kifizetéseknek a biztosítására jön létre, a gazdaregisztráció területén súlyo s elmaradások vannak. A folyamat minden bizonnyal nem fog lezárulni május 1jéig; ez árt ezen pénzek fogadásának, nem fognak ezek a pénzek időben megérkezni. Gondok vannak, bár kicsivel jobb a helyzet, a parcella- és az állatregisztráció területén, de éppe n nemrégiben hallottam egy kimerítő riportot azzal kapcsolatban, hogy nagyon sok az elégedetlenség, nagyon sok a bürokrácia ezen a területen is, és a gazdákhoz nagyon sok tekintetben nem sikerült felhasználóbarát módon eljuttatni ennek a rendszernek a jegy eit, ami hátráltatja ennek a felépítését. Nézzük a következő, az uniós csatlakozásunk szempontjából fontos programot, a SAPARDprogramot! Itt 38 millió eurós keretünk van, amely forintban négy évre összesen 52 milliárd forint. Ebből szerződéssel lekötöttün k 20 milliárd forintot, tehát alig több mint harmadát, és ténylegesen kifizetett a magyar kormány 34 milliárd forintot, amely még a 6 százalékát sem teszi ki ennek az összegnek. Vagyis ez azt jelenti, hogy öt hónap áll rendelkezésünkre 39 milliárd forintn yi támogatásnak a lekötésére, ami még megfeszített munka árán sem lesz könnyű feladat. Hallom is már az államtitkár úr hozzászólását, hogy a SAPARDprogram beindítását az előző kormány hibái késleltetté k - ez azonban nem igaz. Amikor az előző kormány átadta a kormányrudat, a SAPARDhivatal állt. Önök döntöttek úgy, már kormányváltás után, szeptemberben, hogy ezt
