Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 30 (137. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Port... - DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1961 gazdák egyenlő eséllyel vehessék fel a versenyt. Csak így érvényesülhet az Európai Unió legfontosabb alapelve, a szolidaritás. Gyakorta fölteszik nekem a kérdést, hogy az uniós csatlakozás a magyar mezőgazdaság számára áldás vagy sorscsapá s. Nos, a személyes véleményem az, hogy a csatlakozás óriási esély, világgazdasági védelem és egyben nagy versenyképességi kihívás is. Európa mezőgazdasága egyszerre figyel a hatékonyságra, a piaci követelményekre, a természeti táj megőrzésére és arra, hog y ne néptelenedjen el a vidék. Szerintem ezt a számunkra különösen fontos célt az Európai Unió segítségével érhetjük el. Az Európai Unióban a baloldali értékek megkerülhetetlenek, meghatározóak. Örömteli a spanyol és a francia választási győzelem. Itt ninc s helye a hátrányos megkülönböztetésnek, és elvárják uniós társaink, hogy külön segítséget kapjanak a nők, az elmaradott térségek lakói, a fogyatékkal élők és a romák. Egy esélyteremtő államnak a munkához jutást és a munkahely megőrzését kell támogatnia, é s igenis segíteni kell azokat, akik külső segítség nélkül képtelenek megélni. Amikor az európai uniós csatlakozás szóba kerül, a leggyakrabban nekem szegezett kérdés az, hogy milyen közvetlen hatásokkal lesz ez a nők mindennapi életére. Azt tudjuk, tapaszt aljuk, hogy a rendszerváltozás óta eltelt időszakban a nők helyzete sok szempontból nehezebb lett. A társadalmi és gazdasági átalakulás olyan új helyzeteket teremtett, amelyek a családban, a munkaerőpiacon, a közéletben új, eddig nem tapasztalt kihívások e lé állítják a nőket is, de nem nyújtanak automatikus vagy felülről elrendelt megoldásokat. Ezért a csatlakozás mindennapokra gyakorolt hatásainak alakításában az egyének felelőssége is meghatározó. A társadalmi nemek egyenlősége már régóta mint alapvető jo g és mint elérendő cél is szerepel az Unió szerződésében. De fontos hangsúlyozni, hogy ez nem csupán kisebbségi kérdés, ez az egész társadalmat érintő ügy. A csatlakozás lehetőség arra, hogy a demokrácia alapértékeit szem előtt tartva biztonságosabb világo t teremtsünk magunknak; biztonságot a családban, a munkahelyen, biztonságot abban, hogy el tudjunk igazodni a jogaink és a lehetőségeink között, tágabb értelemben pedig békét, biztonságot a világban. Lehetőségek nyílnak számunkra, amelyekkel tudnunk kell o kosan élni, odafigyelve azokra is, akik támogatást igényelnek a lehetőségek kiaknázásához. A csatlakozásra való felkészülés során, még 2001 novemberében elkészült Magyarország közös foglalkoztatáspolitikai értékelése. Célja a foglalkoztatási rendszerek viz sgálata volt annak érdekében, hogy az ország képes legyen az európai foglalkoztatási stratégia megvalósítására. Azóta több, közösen kialakított program is szolgálja felkészülésünket. A foglalkoztatottsági ráta Magyarországon mindkét nem esetében alacsonyab b, mint az EUátlag. A munkaerőpiac nemek szerint továbbra is szegregált, és a bérkülönbségek sem szűntek meg. A női foglalkoztatottság szintjének a lisszaboni stratégiában meghatározott emeléséhez a munkahelyteremtésen túl olyan foglalkoztatási formák kel lenek, amelyek mindkét szülő számára lehetővé teszik a munkahelyi és a családi kötelezettségek összehangolását. Szükség van a rendszerváltás óta folyamatosan zsugorodó gyermekgondozó intézmények rendszerének fejlesztésére, és nem feledkezhetünk meg a beteg vagy az idős családtagok gondozását, ápolását elősegítő intézményrendszerek fejlesztéséről sem. A tagországok nagy részében terjedőben van, hogy kiterjesztik a gyermekgondozáshoz kapcsolódó, mindkét szülőt megillető jogosultságot. A Bizottság állásfoglalá sa szerint ez kedvező irányú fejlődés, hiszen mindkét szülő számára lehetőséget ad a gondozásban való részvételre. De mivel ezek a kötelezettségek még mindig főként a nőre hárulnak, van még bőven teendőnk. A csatlakozási folyamat ráirányította a figyelmet a kirekesztődés és a szegénység elleni küzdelemre is. Női részvétel: a tíz csatlakozó ország közül Magyarország az utolsó előtti helyet foglalja el a nők parlamenti jelenléti arányát tekintve, nem érjük el a 10 százalékot, Málta előz meg bennünket. A legma gasabb arányt Lengyelország képviseli a maga 20 százalékával. Az Európai Parlamentben 31 százalékot képviselnek a nők. Fontos, hogy az európai parlamenti választásokon a nők és férfiak kiegyensúlyozott arányban vegyenek részt. Ahogy mondani szoktam: ahol a nők jól érzik magukat, ott a férfiak mindig biztonságban vannak itthon és Európában.
