Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 30 (137. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Port... - DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1959 Elsőként megadom a szót Gurmai Zitának, az MSZP képviselőcsoportja nevében felszólaló képviselőnek. DR. GURMAI ZITA , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Külügyminiszter Ú r! Képviselőtársaim! Kedves Barátaim! Tisztelt Vendégeink! Ha valaki 1988ban, a diplomám átvételekor azt mondja nekem, hogy 16 év múlva, az európai csatlakozás előestéjén az uniós csatlakozásunk előnyeiről, az uniós szerződés aláírásáról kell parlamenti e xpozét tartanom, egyszerűen nem hiszem el. És tessék: alig egy esztendő múlva, 1989ben vendégstátust kaptunk az Európa Tanácsban, 1991 decemberében Antall József miniszterelnök aláírta az integrációs szervezettel a társulási megállapodást, 1997 végén öt m ásik országgal együtt meghívást kaptunk a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, és 2002 decemberében - akkor már kilenc másik országgal együtt - lezárhattuk a tárgyalásokat. Már két évvel ezelőtt az EU megállapította, hogy Magyarország felkészült a csatla kozásra, eleget tesz a tagság úgynevezett koppenhágai követelményeinek, Magyarország demokratikus jogállam, működő piacgazdaság, olyan ország, amely képes megfelelni az Unión belüli verseny kihívásainak, amely nemcsak átveszi, hanem alkalmazza is az uniós vívmányokat. Megkaptuk tehát a meghívást, a kilenc másik országgal együtt, amelyet a népszavazás 84 százalékos igenje el is döntött, majd tavaly Athénban április 16án aláírhattuk a csatlakozási megállapodást. Nehéz utat tettünk meg. A felkészülés sikerét az ország lakosságának munkája, áldozatvállalása, négy szabadon választott parlament és öt kormány egymásra épülő tevékenysége tette lehetővé. Módosítottuk az alkotmányt, törvények, jogszabályok sokaságát változtattuk meg és igazítottuk az európai uniós al apelvekhez. Jelen törvényjavaslat a csatlakozásunkat megelőző utolsó törvényhozási lépés, amely tartalmazza a szerződés teljes szövegét. A törvényjavaslat emellett kihirdeti az Unió elsődleges joganyagát képező úgynevezett alapító szerződéseket, ezek módos ításait, amivel a nemzetközi szerződések a magyar jogrendszer részévé válnak. Országgyűlésünk kezdettől fogva aktív szereplője, előmozdítója volt a magyar európai uniós társulási, felkészülési és taggá válási folyamatnak. Csatlakozásunk alapját az EU alapv ető értékeivel történő azonosulás és a meggyőződés jelentette. A felkészülés lépéseit nem az Európai Unió kedvéért, hanem saját érdekeinket követve, a modern Magyarország megteremtéséért kellett megtennünk. A modern európai Magyarország szempontjából korsz akos jelentőségű esemény, hogy először küldhetünk képviselőket az Európai Parlamentbe, szimbolikusan és a napi valóság szintjén is megjelenítve, hogy hazánknak helye és szerepe van az élet minden területét átfogó európai döntések meghozatalában. A koppenhá gai csúcsot megelőző hónapokban a kormány szinte minden, speciálisan magyar érdekű kérdésben javítani tudott az ország pozícióján. Nézzük a legfontosabbakat! Magyarországot most már ugyanannyi mandátum illeti meg az Európai Parlamentben, mint a hasonló nép ességű országokat. Elértük a termőföld külföldiek általi megvásárlására vonatkozó hétéves átmenet három évvel való meghosszabbításának lehetőségét. A versenyfejezetben a befektetési adókedvezményekre vonatkozóan elért megállapodás 250 ezer munkahely fennma radását tette lehetővé. A mezőgazdasági fejezetben Magyarország adottságainak alapvetően megfelelő kompromisszumokat sikerült elérni. Számottevően javul a gabona, az olajos magvak, a cukorrépa, valamint a zöldség- és gyümölcságazat versenypozíciója. Több s peciális mezőgazdasági magyar igény érvényesül: a “tokaji” és a “pálinka” nevek használata, a borzónabesorolás. Az EU 20042006 között 5,1 milliárd euró összegben vállal kötelezettséget magyarországi támogatások folyósításának megkezdésére - ez a támogatá s a magyar GDP éves növekedéséhez 1 százalékkal járul hozzá. Bátran állíthatom, hogy a középeurópai régió egyik legfejlettebb országaként, az EUtagságra történt alapos belső felkészüléssel a hátunk mögött jogosan bízunk a jövőben. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország ismét a térségi stabilitást erősítő tényezővé vált. Aktívan, és amint azt a NATObővítés is bizonyítja, eredményesen támogatjuk szomszédaink felvételét az
