Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 30 (137. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár:
1948 vissza akarja állítani az eredeti vagy a szokásos vízszintet, mint hogy gondoskodik arról, hogy a tó vizét mesterségesen pótolja, és gondoskodik a kellő vízszintről. Erről vitatkozunk körülbelül három esztendeje. A Magyar Tudományos Akadémiának is megszületett egy állásfoglalása: azt mondják tudós emberek, hogy nincs szükség a mesterséges vízpótlásra. Én pedig azt mondom, hogy az idő fogy, és azt mondom, hogy fogy a Balatonparton élők türelme, a vitorlázók türelme, hiszen ami a legfőbb értéke volt a tónak, a vitorlázásra való lehetőségek, az ma már szinte teljesen használhatatlan és élvezhetetlen; itt fekszik előttem a Magyar Vitorlás Szövetség állásfoglalása ezzel kapcsolat ban. Az a kérdésem, mikor szánja rá végre magát a kormány, hogy alaposan áttekintse a helyzet - alaposan, még egyszer mondom , és meghozza azokat a döntéseket, amelyek nélkül a Balaton nem fog olyan állapotba kerülni, amilyenben volt. Ha ez nem történik m eg, akkor sajnos azt kell feltételeznem, hogy valami cinkos összekacsintás létezik azok között, akik leengedték a tó vizét, akik sokak szerint ezt azért tették, hogy egészen más arculatot kapjon a Balaton, és akiknek jó lenne a mostani vízszint és vízállás , mert így a kikötőépítés és egyebek sokkal egyszerűbben és olcsóbban kivitelezhetők lennének. Én bízom abban, hogy a kormány egészen másképpen gondolkodik, és bízom abban, hogy előbbutóbb döntés születik a mesterséges vízpótlás kérdésében. Köszönöm megti sztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kormány nevében Kis Zoltán államtitkár úr válaszol. DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! T isztelt Képviselőtársaim! Azt nem tudom, hogy háromnégy évvel ezelőtt milyen vízügyi beavatkozások történtek a vízszint szabályozására; azt egyébként semmiféle dokumentáció nem támasztja alá, hogy bármiféle üzleti érdekből történt volna mesterséges vízlee ngedés. A Balaton vízszabályozása azonban több ezer évre nyúlik vissza. Már a rómaiak, három méterrel magasabb vízszintnél, mint ami most a Balaton minimum vízszintje, elkezdték a Balaton mesterséges lecsapolását. Ezt folytatták a XVIII. században, amikor Mária Terézia olyan döntést hozott, hogy az itt lévő medencét szántóterületekké kell átalakítani, és további egy méter vízszintcsökkenés következett be; majd a XIX. században, a vasúti töltés megépítésével további fél méterrel csökkentették a Balaton vízsz intjét, tehát a jelenlegihez képest több mint három méterrel volt magasabb az eredeti, a geológiai adottságoknak megfelelő balatoni vízszint. Ezek a szintek az idők folyamán hol lentebb, hol fentebb mentek, nyilván az időjárási körülmények befolyása miatt is. Az azonban, hogy a Balaton jelenlegi vízállása a csapadékos időjárásnak köszönhetően 58 centiméteren áll, 35 centiméterrel magasabb, mint a tavalyi szint, ez nem nyugtathat meg bennünket, mert még mindig a minimum szabályozási szint - 70 centiméter - a latt vagyunk 12 centiméterrel. Nem lehet tudni, hogy ez a tendencia mennyire folytatódik azon a vízgyűjtő területen, amit az utóbbi négy évben kénytelenek voltunk megélni, nevezetesen, hogy nincs vízutánpótlás. Azokat a feltételezé seket, amelyeket ön mondott, én is hallottam, hogy esetlegesen ingatlanpanamák is állhatnak a háttérben. Nos, erre nézve a Balaton szabályozási terve, valamint a Balatontörvény, amelyet az Országgyűlés hatalmas többséggel elfogadott ezelőtt két és fél évv el, garanciát nyújt arra, hogy a balatoni partszakasz eredeti állapotának helyreállítása megtörténjen. Az ortofotorendszer elkészült, minden mesterséges feltöltést feltérképeztünk, amely a tó elhódítását vagy esetleges elbirtokolását szolgálja; a vízügyi i gazgatóság megkezdte e feltöltések visszabontását, illetve a határozatok kiadását; elindítottunk egy olyan programot, amely a strandok és kikötők kotrását célozza meg, ami egyébként 75 százalékos állami támogatással történik. A tó vízhozamát ez még nyilván nem rendezi. A vízminőség kérdésében, hála a Jóistennek, nagyon jó a helyzet, a szennyvízkezelési program jól alakul. Örömmel vettem, hogy együtt voltunk frakcióvezető úrral Lengyeltótiban, ahol a megyei közgyűlés elnöke gyakorlatilag készre jelentette az t a programot Somogy megye tekintetében, amely
