Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 30 (137. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
1946 ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót a kormány nevében felszólaló Kovács László külügyminiszter úrnak. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Há z! Tisztelt Frakcióvezetőhelyettes Úr! Valóban jelentős lépés Európa egyesülésének útján, Európa stabilitásának, biztonságának megerősítésének útján az, ami most történt, hogy a NATO eddigi történetének legnagyobb szabású - a NATOban meghonosodott szóhas ználattal élve: robusztus - bővítésére került sor a hét ország csatlakozásával. És igen, van annak jelentősége, amit SzentIványi István külön is kiemelt, hogy ebből a hét országból négy az egykori Varsói Szerződés kötelékébe tartozott, három pedig még enn él is szorosabban kötődött az egykori Szovjetunióhoz, tekintve, hogy annak részét képezte. Visszagondolok 199495re, a Hornkormány kezdetének idejére, és emlékszem arra, amit Andrej Kozirjev akkori orosz külügyminiszterrel, majd utódjával, Jevgenyij Prim akovval folytattunk tárgyalásokat, amikor hihetetlenül keményen, majdhogynem azt mondtam, ellenségesen reagált arra a törekvésre, hogy Magyarország a NATO tagja szeretne lenni. (9.10) Akkor azt mondom, hogy igen nagy utat tett meg a világ, a NATO, a térség , és nagy utat tett meg az orosz politika is ettől a kezdeti ellenséges magatartástól a mi csatlakozásunk előtti hónapokig, '98 tavaszáig, amikor már lezártuk a csatlakozási tárgyalásokat, és Jevgenyij Primakov egy újabb látogatása során azzal nyitotta a m egbeszélést, hogy kész ténynek tekintjük Magyarország csatlakozását. És, tette hozzá legnagyobb meglepetésemre, tulajdonképpen meg is értjük azokat az okokat, amelyek Magyarországot arra késztették, hogy csatlakozzon az északatlanti szövetségi rendszerhez . Eljutottunk oda, hogy Oroszország részéről, látva az elmúlt évek tapasztalatait, látva, hogy a NATO bővítése a legkevésbé sem veszélyezteti Oroszország biztonságát, stabilitását, a NATO nem bekeríteni akarja Oroszországot, most már megszűnt ez a szembená llás. Sőt, annak is van jelentősége, hogy a kibővült NATO és Oroszország nagyon fontos együttműködési formát alakított ki 2002 májusának végén, a NATOorosz tanácsot, ahol egy kerek asztal körül ülnek, az immár 26 NATOtagállam és Oroszország, alfabetikus sorrendben, mintegy jelezve, hogy ez így egy sajátos közösség, ahol nem az asztal egyik oldalán ülnek a NATOtagállamok és a másik oldalon, velük szemben pedig Oroszország. Nos, az, ami történt, megfelel a magyar külpolitika törekvéseinek és érdekeinek. Mi kezdettől a bővítés mellett érveltünk, és ez az érvelés csak erősödött, amikor harmadmagunkkal csatlakozhattunk. Az első körben került be Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal együtt, és akkor nem azt csináltuk, amit talán egyesek vártak is, ki r emélve, ki félve, hogy utána fölhúzzuk magunk után a létrát, képletesen szólva, és azt mondjuk, hogy eddig volt számunkra fontos a bővítés, innentől kezdve már érdektelen. Nem, mi azt mondtuk, hogy igenis folytatódjon a bővítés, és abban vagyunk érdekeltek , hogy minél több, a csatlakozásra felkészült térségbeli ország és minél több közvetlen szomszédunk, mert ennek megkülönböztetett jelentősége van, lehessen a szövetségi rendszer tagja. Ez tehát tulajdonképpen a magyar külpolitika egyik fontos célja volt. E rősödött Magyarország biztonsága, SzentIványi István utalt rá, megszűnt ez a szigethelyzetünk, hogy nem voltunk határosak egyetlen NATOországgal sem; most hárommal is határosak lettünk, Szlovéniával, Szlovákiával és Romániával. Erősödött Európa és a vilá g biztonsága, hiszen a kibővült NATO nagyobb erőt tud szembeállítani a globális fenyegetést jelentő terrorizmussal szemben. Szomszédaink NATOtagsága a kétoldalú együttműködésnek is szilárdabb, átfogóbb keretet ad. Nagyon jó dolog, hogy Szlovákia és Szlové nia egy hónap múlva az Európai Unióba is együtt csatlakozik velünk, és most már a NATOban is együtt vagyunk, vagyis két nemzetközi integrációs, illetve szövetségi rendszer is összekapcsolja országainkat.
