Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 29 (136. szám) - A lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár:
1901 a határidőkkel és ilyen módon kerülne ez a 21. § a törvényben elfogadásra, vélelmezhetjük, hogy jelentős számú flóbert lőfegy ver tulajdonosa, birtokosa nem fogja engedélyeztetni a lőfegyvert. Most ne menjünk mélyebben bele az okokba, indokokba, de elképzelhető, hogy nem is felelhetnének meg azoknak a szabályoknak, amiket a törvény célja meghatároz, így inkább a fekete, szürkefe gyverek száma növekedhet, és nem érné el a törvény azt a célt, amit megfogalmazott. Éppen ezért a 19. ajánlási pontban a 21. § törlésére tettem javaslatot, többek között hivatkozva egyébként az állampolgári jogok országgyűlési biztosának levelére is, aki a szerzett jogok védelme érdekében emelte fel a szavát, és úgy érzem, hogy ez egy alkotmányos alapelv, amelyet jelen esetben is be kellene tartani. A rendészeti bizottságban - az első helyen kijelölt bizottság egyébként ebben a kérdésben - az MSZP és a Fide sz oldaláról is hasonlóan fogalmaztuk meg az elvárásainkat, és azt kell hogy mondjam, hogy egységes álláspontot alakítottunk ki, melyet az előterjesztő jelen lévő képviselője is támogatott, és úgy érzem, hogy ezzel ez a probléma orvosolható volna. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Megkérdezem Pál Tibor államtitkár urat, hogy most vagy a határozathozatalt megelőzőe n kíván a vitában elhangzottakra reagálni. (Jelzésre:) Úgy látom, hogy most, úgyhogy megadom a szót az államtitkár úrnak. PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Először is szeretnék Dorkota képviselő úr hozzászólására reagáln i a flóbert fegyverekkel kapcsolatban. Nagyon sok adat forog és nagyon sok vélekedés hangzik el. Amikor a törvény előkészítése volt, akkor a gyártókkal, forgalmazókkal leültünk, és pontosan utánanéztünk, hogy milyen adatokkal is lehet számolni. Pontosan az ért, amit ön mondott, hogy a nyilvántartást hogyan kell majd szabályoznunk. (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Nos, akkor az látszott, hogy 100 ezer fegyver volt, amit legyártottak. Ebből a 100 ezerből igazán értéke sítésre csak 80 ezer került, 20 ezer még ma is a kereskedőknél van. Azt a számot tehát, amit ön mondott, nagyon nagynak tartom. Igazán 80 ezer olyan fegyver van, amelyik ma sorszám nélkül már értékesítésre került és valahol megtalálható. Nos, el tudom foga dni, és magam is azt vallom, hogy helyes az, amikor ezeknek a fegyvereknek a nyilvántartásáról szabályozást és egy procedúrán való keresztülvitel alapján nyilvántartást föl kell fektetni és meg kell tartani. Én is ezt vallom tehát. Köszönöm azokat a módosí tó indítványokat, amelyeket képviselőtársaim benyújtottak, hiszen ezek egyrészt pontosítják az eredetileg benyújtott törvényt, másrészt pedig pontosan azt az elvet erősítették meg, amit a törvény módosításával szerettünk volna elérni: szigorítják a fegyver tartást, és azt gondolom, hogy jó, hogy ebbe az irányba haladunk és ebben egyetértés van. Pontosodtak azok a meghatározások, amelyek a törvény elején vannak: hogyan kell értelmezni a lőszert, milyen lőszerek vannak, a lőfegyvereket, milyen lőfegyverek vann ak, a tűzszerek és egyéb definíciók pontosítása megtörtént. Ez az alkalmazók számára ad lehetőséget, és jó az is, hogy sikerült pontosítani azt, milyen eszközöket kik használhatnak, és annak is örülök, hogy ahogy az előkészítésnél is nagyon széles együttmű ködést igyekeztünk kialakítani, a gyártók, a forgalmazók, a kereskedők, a különböző klubok és egyesületek között, ez nem volt hiábavaló, hiszen látszik, hogy többségében igen nagy konszenzus övezi ennek a törvénynek az elfogadását. Fontos az is, hogy a tör vény elfogadásával megszületik egy új engedély, egy új intézmény, az európai lőfegyvertartási engedély. Erre azért van szükség, hiszen az uniós csatlakozás után, ha valaki