Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 17 (123. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - IVANICS ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
182 megaszervezetekkel, illetve a fogyasztó szabadságának biztosításával, az állam tudatosan felépített védelmi rendszerével lehetséges. A védelmi rendszer legfontosabb eleme a törvényi rendszer fogyasztócentrikus felépítése, összehangolása. A saját gyakorlatunkat és a most tárgyalt módosítási javaslatot vizsgálva pártpolitikától függetlenül megállapíthatjuk, hogy nagyon sok feladatunk van, óriási me nnyiségű törvényhozási munka vár ránk. Két területre bontanám az elvégzendő törvényalkotói munkát. Az egyik terület maga a fogyasztóvédelmi törvény, a másik pedig a fogyasztóvédelmi törvény működtetését lehetővé tevő törvények, mint a versenytörvény, az ár törvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény, a hírközlési törvények és még számos, a fogyasztót és az eladót pozicionáló törvény és rendelet. A második terület felülvizsgálata és módosítása elsősorban természetesen harmonizációs jellegű, ahol a fogyas ztó védelmének középpontba állítása, középpontba helyezése a legfontosabb a társadalmi igazságosság, a szolidaritás érvényre juttatása mentén. Tisztelt Képviselőtársaim! Az eddig elmondottak alapján mindannyiunk számára világos, hogy a jelenlegi módosítási javaslat általános indoklásában feltüntetett módosítási cél nem fogadható el, mely szerint csupán az Európai Unió tagjaként való zökkenőmentes működés teljes körű biztosítása érdekében szükséges feltételek megteremtése a fontos. Ezt képviselőtársaim is ki fejtették. Podolák György is említette, hogy számos más helyen még módosítani kellene ezt a törvényt. Szeretném kiigazítani államtitkár urat, hogy a gazdasági bizottság ülésén az az egyhangú szavazás a törvénymódosítás mellett úgy történt, hogy egy sajnála tos, ellenzéket sújtó eljárás miatt az ellenzék kivonult a gazdasági bizottság üléséről. Így születhetett csak meg, államtitkár úr, az a bizonyos egyöntetű állásfoglalás. Biztosíthatom államtitkár urat, hogy a jelenlegi módosítás, mely előttünk áll, nem ka pta volna meg az ellenzék oldaláról az osztatlan támogatást, minimum a tartózkodás álláspontjára helyezkedtünk volna, és akkor kisebbségi vélemény is elhangzott volna itt, a parlamentben. (13.00) Nem teljesíti a törvé nyjavaslat azt a jogos igényt, hogy a fogyasztóvédelem irányításában, felügyeletében megszűnjön a kettősség. Jelenleg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség - mint ahogy Podolák képviselőtársam elmondta - a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz tartozik, a m unka dandárját végző megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségek pedig a BMhez a közigazgatási megbízotton keresztül. Megállapíthatjuk, hogy a fogyasztóvédelem a kapcsolódó szakterületekhez képest hátrányt szenved, nem kapja meg azt a kormányzati támogatást, m elyet a magyar állampolgárok joggal elvárhatnak. Ennek jellemzője, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség költségvetése az utóbbi két évben jelentősen romlott, relatív értelemben csökkent is, hiszen a működési költségek 2003ról, amikor 1 milliárd 763 mill ió forint volt, 2004re mindössze 1 milliárd 818 millióra változott. Tudjuk, hogy ez gyakorlatilag nem fedezi a béremelkedések szükségletét sem. De mindennél jellemzőbb a dologi kiadások változása, amely 2002től folyamatosan csökken. 2002ben még 817 mill ió volt a dologi kiadások összege, ez 2003ban már csak 750 millió, 2004ben pedig 746 millióra csökkent. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezekből következik, hogy a robbanásszerűen fejlődő elektronikus szolgáltatások területén béna kacsa módjára evickél a m ai Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, hiszen sem eszközében, sem személyi állományában nem tette lehetővé a gazdasági tárca, illetve a kormány a költségvetés során, hogy ezekre a kihívásokra európai szinten, európai mértékkel válaszoljon a főfelügyelőség. Eb ből következik, hogy nem tudja betölteni azt a szerepét a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, amire rendkívüli módon szüksége volna a magyar társadalomnak, hiszen az ilyen típusú fogyasztóvédelem a fogyasztói társadalomnak a kilencvenes években történő kiépül ése után rendkívül hiányos. Tehát ezt a fogyasztóvédelmi kultúrát csak pluszforrások biztosításával és sokkal nagyobb törvénykezési odafigyeléssel, empátiával tudná megteremteni.