Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 17 (123. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KIS PÉTER, a mezőgazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (Harrach Péter): - PODOLÁK GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
180 A 2002 óta folyamatosan napiren den lévő változtatási igény, illetve a hosszú és az államtitkár úr által is jelzett, érdekképviseleti szervek bevonásával járó előkészítés a bizonyítéka annak, hogy széles körben figyelemmel kísérik a törvényt érintő jogalkotási munkát. A mostani törvényj avaslat legfontosabb célja, hogy az időközben megváltozott közösségi szabályoknak megfelelően összehangolttá, gördülékennyé tegye az immár EUtag Magyarország fogyasztóvédelmi intézményrendszerének működését. Említésre került, hogy az egyik legfontosabb vá ltozás az általános termékbiztonságról szóló 2001/95. EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szabályaihoz való igazítás, amely megszigorítja a fogyasztók egészségének védelmét szolgáló szabályokat, de ugyanilyen fontosak a címkézésre, illetve az egyéb k isebb, a jogalkalmazási félreértések, hiányosságok kiküszöbölésére vonatkozó módosító javaslatok. Tisztelt Országgyűlés! Az államtitkár úr is említette már, de nem győzzük hangsúlyozni, hogy fogyasztóvédelmi intézményrendszerünk egyik legfontosabb eleme a békéltető testületek, amelyek az egyes fogyasztói jogviták peren kívüli rendezésében igen hatékony szerepet töltenek be. Hatékonyságuk nemcsak eljárásuk gyorsaságának és olcsóságának köszönhető, de annak is, hogy az egyes fogyasztói jogviták peren kívüli l ezárásában mind a két fél egyformán érdekelt. Kérem, engedjék meg, hogy néhány adattal szemléltessem az elmondottakat. A fogyasztóvédelmi törvény alapján a békéltetők 1999. január 1jétől működhetnek, a testületek döntő többségét 1999 második félévében ala kították meg. A húsz testület még ebben az évben 336 ügyből 76ot, 2000ben 419 ügyből 197et, 2001ben 448 ügyből 194et, és 2002ben 434ből 203 ügyet, tehát az ügyeknek több mint az 50 százalékát zárta le ügydöntő határozattal. Éppen ezért szükséges kül önösen nagy hangsúlyt fordítanunk e testületek eljárásának szabályozására, s ha lehet, még zökkenőmentesebbé tételére. Mindezek miatt örömmel vettük tudomásul, hogy a törvényjavaslat kiemelt fontosságot tulajdonít a békéltető testületekkel kapcsolatos szab ályozásra. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy képviselőcsoportunk módosító javaslataival támogatni fogja azon törekvéseket, amelyek a békéltető testületek még nagyobb függetlensége mellett foglalnak állást. Nem vitatott, hogy független testületekről van szó - k érem, ne értsék félre, hiszen a működtetésükhöz szükséges forrásokat a mindenkori költségvetési törvény határozza meg , a fogyasztó szemszögéből nézve ugyanakkor el kell ismernünk, hogy egy, a gazdasági kamarák mellett működő, a fogyasztói jogviták elbírá lására hivatott testület teljes függetlenségében való fogyasztói kételkedés elgondolkoztató. Ismételten hangsúlyoznám, hogy célunk e békéltető testületek minél szélesebb körben történő népszerűsítése, az eljárás még könnyebbé, még egyszerűbbé tétele, valam int a törvény által biztosított nyilvánosság minél szélesebb körben történő alkalmazása. Az elmondottakon túl kiemelendő még, hogy visszacsatolási követelményként megjelenne a fogyasztó értesítési kötelezettsége a békéltető testület felé a határozattal jóv áhagyott egyezség és a kötelező határozat végrehajtása felől, amely egyfajta monitoring alkalmazását tenné lehetővé mind a békéltető testületek eljárása, mind pedig a határozat végrehajtásának tekintetében. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy nem valósult meg a területi felügyelőségek intézményi reformja, továbbra is megmaradt az úgynevezett kettős irányítás problematikája. Jelenleg a területi felügyelőségek működéséhez szükséges feltételek biztosítása és a munkáltatói jog körök gyakorlása a közigazgatási hivatalok hatáskörébe, így a Belügyminisztériumhoz tartozik, működésük szakmai irányítását viszont a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és így a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium látja el. Ez számos problémát vet fel, amel yet mindannyian ismerünk. Örömmel hallottam az államtitkár úrtól, amikor arról biztosított bennünket, hogy ezek a kérdések is napirenden vannak, és a közigazgatási, illetőleg a területszervezési reform keretében orvoslásra fognak kerülni. Azt kell mondanom ugyanakkor, hogy a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselőcsoportja meg fogja vizsgálni, melyek azok a jelen törvényjavaslat adta keretek közötti módosítási lehetőségek, amelyek a fenti kettősség megszüntetését szorgalmazzák.
