Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
1763 Mi azt gondoljuk, hogy a konszenzuskeresés afelé is tendálhatna, ha megkapnánk azokat a véleményeket, vagy elhangozna itt a parlamentben, hogy mi szól - néhány dolog hangzott el mindössze - az önkéntes társulás ellen, mert korábban ebben az érveink azonosak voltak, most pedig nem azonosak. Mert ha kifejezetten meggyőzhe tők lennénk abban, hogy az önkéntes társulás nem működőképes, akkor a magam részéről nem értem azt, hogy miért készültek el már azok a pályázati rendszerek, amelyek a kistérségek oldaláról pályázható pénzeszközöket tartalmaznak, miért van arra lehetőség, h ogy akár - ha a törvény hatályba lépne június 1jétől - december 31ig már a közoktatás vonatkozásában és más vonatkozásában is ezek a lehetőségek elkészültek. Ez azt jelenti, hogy a kormány, illetve a Belügyminisztérium lát lehetőséget e tekintetben arra, hogy önkéntes módon mindez bekövetkezhessék. Miért mondom ezt? Nagyon sokszor meghallottuk azt, nemcsak a kampányban, hanem azt követően itt a parlamentben is, hogy több pénzhez jutnak az önkormányzatok, illetve minden többletfeladathoz pénzt juttat majd a kormányzat. Most épp a tavaszi ülésszakon többek között volt előttünk egy olyan törvény, aztán a plenáris ülésen sikerült kiküszöbölni ezt a hibát, a munkavédelemről szóló törvény, amely többletfeladatot állapított volna meg, de pénzzel nem járt volna, é s még sorolhatnám. De nem ez a lényeg, hanem Nagy Kálmán arról beszélt, hogy miért kell nekünk biankó csekket kiállítani, amikor nem látjuk a belsejét ennek az egész rendszernek, ez pedig a finanszírozási része. Nagyon sokan keverik itt a Házban is, hogy m iről szól valójában a történet. Mindannyian tudjuk, ha most a kistérségről beszélünk, hogy van egy területfejlesztési része - ez a törvény most éppen parkolópályán van , van egy önkormányzati közszolgáltatási része, amelyről itt vitatkozunk jelen pillanat ban a parlamentben, és van egy államigazgatási része, amelynek bizonyos elemei már megtalálhatók voltak a korábbi kormányok idején a térségközponti jegyzőhöz telepítve, akár az okmányirodára, akár a körzeti gyámhivatalra vagy az építésügyi hivatalra gondol ok. Úgy gondolom, hogy nem érdemes ezeket a feladatokat keverni. Itt utalnék vissza Wiener Györgyre, aki azt mondta, hogy nem jön létre egy közhatalmi szint. Gondoljunk bele, ha körzetközponti jegyzőhöz telepítünk jelentős számú államigazgatási feladatot, mint elsőfokú hatósághoz, abban a pillanatban a helyi önkormányzatoktól ez elkerül, és tulajdonképpen egy körzetközponti igazgatási rendszer részévé válik egy közhatalmi, állami feladatú közigazgatási rendszer. A területfejlesztés pénzelosztó része lesz en nek a rendszernek, amit eddig a megyei önkormányzatok vagy maguk a települések önállóan pályáztak, most egy kistérségi rendszerben kerül elosztásra, lehet, hogy a kistérség érdekeinek megfelelően, ezt nem vitatom, ez helyes dolog, csak a működési mechanizm usa kötelező ellátás esetén sokkal nehezebben működik, hiszen speciális kistérségek is vannak. Csak gondoljunk arra, hogy van Pécs városa nyolc kistelepüléssel, egy több mint százezres város nyolc kis faluval. Vagy van más város, mondjuk, Ajka, közel 50 ki stelepüléssel, egy harmincegynéhányezres város nagyonnagyon sok kistelepüléssel, ahol a kistelepülések lélekszáma gyakorlatilag megegyezik a városéval. Az önkéntes társulásnak az az előnye, hogy ezeket a specialitásokat az önkéntesség elve alapján kiküsz öböli, amennyiben pályázati rendszerben már eleve előre megvan a pénz, mert eszerint utólagosan kerülne finanszírozásra ez a kistérségi rendszer a mindenkori költségvetésben a normatívák alapján. Ha pedig pályázati rendszer van, akkor eleve tudják a kistér ségek azt, hogy mire kell majd pályázniuk, abban mennyi a pénz, és a saját érdekeik összehangolásával tudnak meghatározott, biztos pénzekre pályázni. Gondoljunk csak bele, éppen a Draskovicscsomagnak esett részben áldozatul 2,5 milliárd forint a kistérség ek vonatkozásában. Ez a Draskovicscsomag lefaragása a korábbi összegből. Azt gondolom, hogy elég jelentős része az önkormányzati tízmilliárdos elvonási csomagnak, 25 százalékát jelenti. Ha visszatérhetek arra a gondolatra, amit Nagy Kálmán felvetett, a bi ankó csekkre: nem látjuk a finanszírozási reformot. A belügyminiszter asszony az expozéjában több normatívát megemlített, hogy majd ilyenek is lesznek.
