Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 17 (123. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
177 A törvény előkészí tése során természetesen fölmerültek ezek a kérdések, és visszaköszöntek a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása során is az egyes bizottságokban. (12.30) A kormány azonban azért nem tartja aktuálisnak az ezekre vonatkozó módosí tásokat, mert úgy ítéljük meg, hogy ezek a kérdések a közigazgatási és területszervezési reform összefüggéseiből kiragadva nem rendezhetőek kellő hatékonysággal. Tehát itt egy komplex módosításra lesz szükség, ami a területi államigazgatási reform ténylege s megvalósítása kapcsán lesz aktuális. Rátérnék azokra a kérdésekre, amelyeket viszont érint a törvényjavaslat. Első helyen emelném ki az általános termékbiztonságra vonatkozó szabályokat, amelyeknek a hatályos szabályozása az 1997es európai közösségi jog i követelményeknek megfelelően készült el, azonban az Európai Unióban a közelmúltban e tekintetben új irányelveket fogadtak el. Az általános termékbiztonságról szóló új irányelv célja, hogy az Unió a szabályozással járuljon hozzá a fogyasztók egészségének és biztonságának védelméhez. A magyar termékbiztonsági szabályozás szerkezetét tekintve a fogyasztóvédelmi törvény szintjén rögzíti azoknak az áruknak az alapvető biztonságossági követelményeit, amelyekre szabvány vagy egyéb rendelkezés nem állapít meg kon krét műszakibiztonsági előírásokat. Szintén a törvény határozza meg a gyártó és a forgalmazó termékbiztonsággal kapcsolatos kötelezettségeit. A részletes szabályokat és a hatóságok kötelezettségeit viszont a fogyasztóvédelmi törvény felhatalmazása alapján az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló kormányrendelet tartalmazza. Szintén az európai uniós tagsággal áll összhangban a címkézési szabályok módosítására tett javaslat. Ennek lényege, hogy az uniós joggyakorlatnak megfelelően csak azoknak az áruknak az esetében lesz kötelező a származási hely feltüntetése, amelyek nem az európai gazdasági térség államaiból származnak. Természetesen az új szabályozás nem zárja ki annak lehetőségét, hogy azoknak az áruknak az esetében is, amelyek az említett európai gazdasági térség államaiból származnak, önkéntesen, mint például a magyar bor vagy a belga csokoládé esetében, speciális marketingcélokat szolgálva, továbbra is feltüntetésre kerüljön a származási orsz ág. Ezen túlmenően a címkézési szabályokat a kormány az európai uniós elvárásokon kívül is kiegészítésre javasolja. A környezettudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében a címkézési követelmények közé beépítésre került a hulladékgazdálkodá ssal kapcsolatos figyelmeztetések köre is. Tisztelt Ház! Az 1997ben elfogadott fogyasztóvédelmi törvény a fogyasztói jogviták gyors és hatékony és nem utolsósorban olcsó elintézése érdekében létrehozta a békéltető testületek intézményét mint az alternatív vitarendezési fórumok új, speciális szerveit. A békéltető testületek a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére, az Európai Bizottság vonatkozó ajánlásának megfelelően, független testületként jöttek létre. A békéltető testületek működésén ek megkezdését az Európai Bizottság is kitüntető figyelemmel követte. Működésük eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy jelentős szerepet játszanak a fogyasztói jogviták peren kívüli rendezésében, a fogyasztók számára a bírósági eljárásnál gyorsabb és olcs óbb rendezést biztosítanak. Ezért a fogyasztók körében is egyre népszerűbbek. A törvény felülvizsgálata során alkalom nyílt arra, hogy a békéltető testületek eljárási tapasztalatai alapján kiszűrjük az új intézményrendszer működésének gyermekbetegségeit. A benyújtott módosító javaslat ezért tartalmazza a pontosításokat, illetve kiegészítéseket, amelyekkel a békéltető testületek eljárása még hatékonyabbá, gyorsabbá és ingyenessé válhat. A módosításra tett javaslatok közül szeretném kiemelni, hogy a békéltető testületeknél való eljárás kezdeményezése ingyenessé válik. Az elnök képviseleti joga az eljárás meggyorsítása érdekében kiteljesedik, és a továbbiakban a párhuzamos eljárásindítás kiküszöbölése érdekében az eljárás egyidejűleg csak egy helyen lesz kezdem ényezhető.
