Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - NAGY KÁLMÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter:
1756 van, akkor még az önhiki kezeli a dolgot, és ezek az iskolák működnek ma Magyarországon. Ha már az oktatási törvényben lévő csoportlétszám f ele létszámú gyerek sincs, akkor már nagy a gond. Akkor már az önhiki sem ismeri el a támogatást, és akkor már valóban nem tudják fönntartani az önkormányzatok az iskolát; de nem azért, mert nincs forrása, hanem azért nincs forrása, mert nincs gyerek. A mi niszter asszony szólt a demográfiai hullámról. Képviselő úr valószínűleg tudja, mert itt, a parlamentben is hosszasan vitatkoztunk, amikor az óvoda, iskolabezárások okait egy vizsgálóbizottság megvizsgálta: olyan demográfiai folyamat van, ami azzal a nagy on szomorú természetes következménnyel jár, hogy egyre kevesebb az óvodában, iskolában levő gyerek. Harminc év alatt megfeleződött, tavaly már csak 93 ezer 400 gyermek született. Hat év múlva ezek a gyerekek lesznek általános iskolások. A nagy probléma ez, és erre kell megoldást keresnünk. Megítélésünk szerint ez a törvényjavaslat, ami előttünk van, részben megoldja ezeket a problémákat, hogy az ottani gyerekek is jó színvonalú oktatásban részesüljenek. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra meg adom a szót Nagy Kálmán képviselő úrnak, Fidesz. NAGY KÁLMÁN (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Jauernik úr hozzászólására, illetve velem kapcsolatos megállapítására szeretnék reagálni. A Belügyi Közlöny 2003. novemberi különszáma részletesen foglalkozik a közi gazgatási reform kérdéseivel. Azt írja az egyik szakaszában: “A kistérségek megteremtik az alapot ahhoz, hogy államigazgatási szempontból elsőfokú hatósági ügyintézés szintjévé váljanak, és ezáltal a tömegesen jelentkező hivatali ügyek intézése közelebb ke rüljön a lakossághoz. Ehhez a tárcák tegyenek javaslatot az államigazgatási hatáskörök kistérségekhez való telepítésére.” Ezt tehát a közlönyben olvastuk. Én nem arra voltam kíváncsi, hogy mit visznek a megyétől a kistérségbe: a nevelési tanácsadó, a logop édus eddig is a városban működött, ezután is ott működik, eddig is kijárt az iskolába, ezután is ki fog járni, hanem mik azok a hatáskörök, amiket a jegyzőtől visznek el 30 kilométerrel arrébb. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Mi arra lettünk vo lna kíváncsiak, hogy mik azok, amiket a jegyzőktől; azokat, amiket ott, helyben intéznek a legegyszerűbb jegyzői hatáskörökben: személyi igazolvánnyal kapcsolatos dolgok, intézmények működési engedélye, hadkötelesek sorozásra előkészítése, elsőfokú építési hatóság előkészítésével kapcsolatos feladatok, ezekről a kérdésekről. Emiatt kell a falusi embereknek elutazni a kistérségi központokba. Köszönöm szépen. (Dr. Kovács Zoltán tapsol.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Ismételten kétperces hozzászólásra megadom a sz ót Lamperth Mónika belügyminiszter asszonynak. DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter : Köszönöm szépen. Képviselő Úr! Van egy rossz hírem az ön számára: olyan dolgot kér most számon ezen a törvénytervezeten, aminek nem ez a szabályozási feladata. Ugyanis az ö nkormányzati és az államigazgatási feladatellátás szabályozása két különböző dolog. Amiről ön beszél, az államigazgatási hatáskörök telepítése, az a kormány feladata és dolga, és a kormány felelőssége, hogy ezeket a feladatokat hogyan látja és láttatja el. Ön nagyon helyesen idézett a kormányhatározatból. Ez az államigazgatási munka folyik, ennek a koordinátora egyébként a Belügyminisztérium. Szakember kollégáink jó ütemben haladnak a tekintetben, hogy az államigazgatási feladatellátásban milyen szabályozás i változtatásokra van szükség. Ebben vannak miniszteri rendeletek is, de kormányrendelet is, tehát ami az állam dolga, az államigazgatás
