Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz):
1747 módosításával sem értek egyet, bár elfogadom, hogy függvénye az önkormányzatiságból kifolyólag a törvény módosítása. A nagyobbik baj tulajdonképpen az, hog y a magam részéről nem támogatnék semmilyen olyan jogi megoldást, amely Budapestet mint az ország fővárosát, kiveszi a szabályozás tárgyából. Az, hogy Budapestet erőszakosan mindig elszakítjuk az ország közigazgatási rendszerétől, és a hatósági előírásokba n más terminus technikusokat alkalmazunk, csak tovább növeli azt a problémát, amit egyszerűen úgy fogalmazhatunk meg, hogy van Budapest, az ország vízfeje és a közigazgatási territórium, ami minden alól kivétel. A mostani jogszabály is azt mondja ugye, hog y kistérségek a fővárosban nem működnek. De egy másik helyen, egy most nem tárgyalandó törvényjavaslatban arról van szó, hogy ott maga a közgyűlés látja el azokat a fejlesztési feladatokat, amelyeket másutt a megyei fejlesztési tanácsok határoznak meg. Teh át mint budapesti képviselő azt szeretném, ha végre eljutnánk oda, hogy a közigazgatásról alkotott elképzeléseinkbe Budapest szervesen beilleszkedik, és ugyanakkor rendezzük a budapesti viszonyokat, amikor az országban bármelyik más viszonyt. A kistérsé gek társulásával kapcsolatosan a harmadik legnagyobb probléma pedig az, hogy szemmel láthatóan a Belügyminisztérium nem tudott mit kezdeni azzal a problémával, hogy vannak már kistérségek, és vannak már kistérségi társulások, és ezek a kistérségi társuláso k önkéntesek. A jogszabály több helyen úgy fogalmaz, elítélő módon, szinte pejoratívan szól az indokolás, hogy volt olyan eset, hogy egy önkormányzat több kistérséghez is csatlakozott önállóan. Ezek után törvénynél fogva, kötelező erővel létrehozva a kisté rségi társulásokat nem életszerű az, hogy az önkormányzataink, a települési önkormányzatok mind a két társulásban részt vegyenek. Hiszen, ha beszélünk többcélú kistérségi társulásról, akkor bármikor mondhatja a törvény által létrehozott kistérségi társulás azt, hogy kérem szépen, az én feladatkörömbe minden belefér, hiszen többcélú vagyok. Az is belefér, amiben eddig az adott település vagy az adott kistérségben önkéntesen létrejöttek ezek a társulások. Nem tartom életszerűnek, hogy egy települési polgármes ternek lesz ideje, energiája arra, hogy több társulásnak is a tagja legyen, hogy járjon el a kötelezőre is, és még alakítson számos önkéntes társulási megállapodást is. Különösen akkor, ha ezt nem szorgalmazza a törvényhozó, hanem megemlíti, hogy az is elő fordult. Nem értek azzal egyet, hogy azokat a települési polgármestereket említjük negatív oldalról, akik úgy jártak el, hogy felismerték, hogy az egyik önkéntes társulásban módom van szennyvíztisztító telepet építtetni, a másikban módom van csatornázni, é s itt is csatlakozott, ott is csatlakozott, és mindenütt képviselte a településének az érdekét. Most nem tehet mást, most kénytelen lesz a kistérségben törvénynél fogva létrejövő kistérségi többcélú társaság tagjává válni. És az önkéntesség megvonása ettől a közigazgatási formától azt jelenti, hogy sérül az önkormányzatok mozgástere, és sérül az önkormányzatok önállósága. Nekem az a véleményem, hogy sajnos mintha hátrálnánk visszafelé a tanácsrendszerbe, és egyre több olyan megoldást emelünk be a mostani jo grendünkbe, ami annak idején a tanácsrendszerben tanácstörvényként funkcionált. (16.00) Nem tartom életszerűnek azt a megoldást, és szerintem az alkotmányosság próbáját sem fogja kiállni az az analógia, miszerint a polgármesterek átadhatják egymásnak a kép viseleti jogosultságot. Azért változtattuk meg a polgármesterekre vonatkozó választási rendszerünket és választunk önállóan polgármestereket, hogy az ő funkciójuk kiemelt legyen a többi önkormányzati képviselőhöz képest, és a polgármestert a település sajá t magának szuverén emberként tudja. A mostani rendelkezés, jogszabály azt mondja, hogy a polgármester helyettesítésével megbízhat egy másik polgármestert. Ennek az lesz a következménye, hogy ha a polgármester nem ér rá, hosszú távon azokra a polgármestertá rsaira fogja átruházni a képviseleti jogát, akik abban az adott projektben vagy a több célból az egyik célban érdekeltek lesznek.
