Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 23 (134. szám) - Egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - GAZDAG JÁNOS, a költségvetés és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1576 törvénymó dosító javaslatban szerepel, bizony nem jelent komoly és adott esetben elviselhetetlen anyagi terhet? Ezekre a kérdésekre megnyugtató válasz nem érkezett. Sajnos, ráadásul a tárca nem bocsátott rendelkezésünkre komoly összehasonlító elemzéseket a csatlakoz ó országok ellátórendszereiről, így azt kell feltételeznünk, hogy nem is készülhettek ilyenek. Komoly aggodalomra adott okot számunkra az, tisztelt képviselőtársaim, hogy a javaslat 2. §ában, egészen pontosan annak m) pontjában a kiegészítés lehetővé tesz i azt, hogy Magyarországon be sem jegyzett szervezetek szociális intézmények fenntartására kapjanak jogot Magyarországon. Ez véleményünk szerint elég komolyan elbizonytalanítja a jogrendszer vonatkozó részét. Nem gondoljuk azt, hogy erre szükség volna, más részt pedig ebben az esetben akkor meg kellene határozni azt is, hogy kiket kell itt, Magyarországon ellátnia egy ilyen szervezetnek ahhoz, hogy a központi költségvetésből állami támogatást kaphasson. A törvényjavaslat 25. §a tárgyalja a Fogyatékosügyi Ta nács kérdését. Ezzel kapcsolatban a bizottság ülésén elhangzott, hogy a módosítás szerint a tanács elnökeként egy kormány által kijelölt személy szerepel az eddigi szociális és családügyi miniszter helyett. Ez pedig azt jelenti, illetve jelentheti, hogy a tanács vezetése ezáltal miniszteri szint alá kerülhet. Ez pedig ezzel egy időben együtt jár a fogyatékosok megbecsültségének és ha úgy tetszik, esélyének csökkenésével, hiszen ezentúl még a tanácsban sem kell miniszteri szintű állami vezetőnek meghallgatni a őket. A bizottság ülésén felvázoltunk egy olyan esetet is, amely a jelen előttünk fekvő módosítás szerint akár be is következhet, és ha bekövetkezik, akkor adófizetők soksok forintjába is kerülhet. Ez pedig a következő: ha a parlament ezt a javaslatot e lfogadja, akkor előállhat egy olyan helyzet, ha az Európai Unió valamelyik tagállamában, mondjuk, száz személy szociális ellátásáról gondoskodni kell, akkor megtörténhet az, hogy ennek az európai uniós tagállamnak valamely meghatalmazott szervezete vesz en nek a száz személynek Magyarországon valahol egy ingatlant, ráadásul, mondjuk, az ő nevükre, s miután az ingatlanszerzés, a tulajdonszerzés megtörténik, a letelepedési engedély is elérhető közelségbe kerül, utána ezekről a személyekről itt, Magyarországon is megállapítják az illetékes hatóságok, hogy valóban jogosultak szociális ellátásra. Ezután jelentkezhet ez a Magyarországon be nem jegyzett, ám valamelyik európai uniós tagállamban bejegyzéssel rendelkező szervezet, és mondhatja azt, hogy majd akkor ellá tja ezeket a személyeket. Ezután pedig a magyar állam kifizeti ennek a Magyarországon be sem jegyzett, valamelyik európai uniós tagállamban bejegyzett intézménynek a szociális ellátásra jogosult személyek ellátása utáni támogatást, olyan személyek után, ak ik a magyar államháztartás, a magyar központi költségvetés számára soha életükben egyetlenegy fillért be nem fizettek. Nos, tisztelt képviselőtársaim, elnök úr, államtitkár asszony, ilyen és ehhez hasonló kérdések fogalmazódtak meg a költségvetési és pénzü gyi bizottság ellenzéki tagjaiban. Mivel a kérdéseinkre megnyugtató válaszokat nem kaptunk, és a magyar szociális ellátórendszer ilyen szintű megnyitását főleg ilyenképpen nem tartjuk helyesnek, ezért az előttünk fekvő törvényjavaslatot többségi szavazássa l a költségvetési és pénzügyi bizottság általános vitára alkalmatlannak tartotta. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kisebbségi vélemény ismertetője Gazdag János képviselő ú r. Parancsoljon, öné a szó. GAZDAG JÁNOS , a költségvetés és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A kormányelőterjesztés bizottsági vitája után, ha kormánypárti képviselő mondja a kisebbségi vélem ényt, akkor ott valami történt. Igaz, történt is, és mielőtt még bárki másra gondolna, sürgősen elmondom, nem arról volt szó, hogy a kormánypárti képviselők nem értettek volna egyet az előterjesztéssel. Jelesül most az volt az oka, hogy valószínűleg nem tu dunk jól számolni, tehát nem voltak a kormányoldalról elegendően jelen ezen a bizottsági ülésen.
