Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 17 (123. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - FONT SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (Harrach Péter): - MOLNÁR ALBERT, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
158 Unió hozzáadott érték típusú forgalmiadórendszerek harmonizálásáról szóló direktíváit, a csatlakozási tárgyalásokon elfogadott eltérésekkel. Az eddigiek alapján az adórendszer módosulásának külkereskedelemmel kapcsolatos fő szabálya, vezérfonala az a gondolat, hogy a hazai eladó áfa nélkül értékesít, és a más tagállambeli vevő önbevallással fizeti meg az ott előírt áfaterhet. A természetes személyek, tehát a vásárlók a vásárlás helye szerinti áfát fizetik meg. Ezzel az áruk tagországi adóalanyok közötti forgalma nem kerül hátrányosabb helyzetbe, mintha a vevő helyben vásárolta volna. A javaslatban szereplő változtatások leglényegesebb eleme tehát a tagállamok áruforgalmában célország szerinti adózás elve szerint megvalósuló ö nbevallás, amely az eddig megszokott termékimportot, exportot váltja fel. Önbevallással kell rendezni a Közösségen belülről történő beszerzés után fizetendő áfát az egyébként nem áfaalany jogi személyeknek is meghatározott beszerzési értékhatár felett. A szolgáltatások esetében azonban míg az Unión kívüli ügyletekre a már megszokott szabályok érvényesek, a tagállamok egymás közötti tranzakcióinál más szabályok lesznek irányadók. A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét fő szabály szerint a szolgáltatást ny újtó székhelye, telephelye, vagy ennek hiányában lakóhelye határozza meg. Elektronikus szolgáltatás esetén harmadik országbeli szolgáltató, a teljesítés helye itt a belföld, ha az igénybe vevő belföldi, nem adóalany. Az adókivetés helyének és módjának megh atározása mellett a javaslat rendelkezik azon termékek és szolgáltatások köréről is, amelyeket az uniós egyezmények alapján Közösségen belüli kereskedelem esetén adómentesen lehet forgalmazni, illetve azokról a szabályokról, amelyek alapján az adólevonási jog érvényesíthető. Ezek értelmében - kiemelve néhány példát - elmondható, hogy új közlekedési eszköz Közösségen belülre történő értékesítése esetén kivétel nélkül a célország szerinti adóztatás elve érvényesül. (11.00) Ezért ez esetben mindig a vevő az ad ófizetésre kötelezett személy, függetlenül adójogi státusától. Így ebben az esetben az eladó adómentes értékesítést végez. A jövedéki termékek értékesítése kivételes elbírálást élvez, így ez esetben a jövedéki termék értékesítése akkor lesz adómentes, ha a jövedéki adót is a beszerző tagállamban kell megfizetni, mivel az áfafizetési kötelezettség ott keletkezik, ahol a jövedékiadófizetési kötelezettség. Adómentes lesz a javaslat értelmében azon termék beszerzése, amely termék formájában jelenik meg, de szo lgáltatást testesít meg, mint például a telefonkártya, a postabélyeg, az autópályamatrica vagy a részvény. Hiszen ebben az esetben a szolgáltatások adóztatására vonatkozó szabályokat kell követni. Így a mentesség kimondása nélkül kettős adóztatás alakulha tna ki. Továbbá mentes az adó alól a pénz behozatala is, amennyiben az névértéken történik. Adómentes az a Közösség másik tagállamából történő termékbeszerzés is, amely adómentes lenne, ha az importból szereznék be, és továbbra is adómentes az a termékimpo rt, amely vámmentes. Az alapvető elvi változtatásokon túl engedjék meg, hogy néhány szűkebb területre is felhívjam képviselőtársaim figyelmét. A javaslat megváltoztatja továbbá az apport áfarendszerbeli kezelését is. A hatályos szabályozás alapján az appor t ellenérték nélküli átadásnak minősül, ebből következően egyrészt csak akkor keletkezik az apportálónál áfafizetési kötelezettség, ha az apportált termékhez levonható adó kapcsolódott, másrészt adóalapnak a forgalmi érték tekintendő, amely lehetőséget ad a felek egymás által elfogadott értékfelülvizsgálatára az áfakötelezettség megállapításakor. A javaslat ellenérték fejében történő ügyletként kezeli az apportot, amely a felek által megállapított értékhez igazodik. A számlázással kapcsolatos rendelkezések is megváltoznak a közösségi jogszabály értelmében. A változás legfőbb pontjai, hogy az adóalany mindig köteles számlát kibocsátani, amennyiben egy másik adóalanynak értékesít, vagy Közösségen belüli adómentes termékértékesítést végez, és akkor is, ha távo lsági értékesítés történik. Továbbá lehetővé válik az is, hogy a kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalany a számla helyett egyéb számviteli bizonylattal tegyen eleget
