Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 23 (134. szám) - Egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi, szociális és családügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1568 Bíróság esetjoga a szociális előnyt elsőbbségként értelmezi, és szélesebben is tekinti. Előnynek kell minősíteni minden olyan juttatást, kedvezményt, amely a munkavállaló és családja s zociális integrációját elősegíti. Ez azt jelenti, hogy az európai gazdasági térség tagállamainak munkavállalóként hazánkban tartózkodó polgárai és meghatározott hozzátartozói a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló '93. évi III. törvényben szabályozott, rászorultságtól függő szociális ellátásokra a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett válnak jogosulttá. A benyújtott törvényjavaslat a szociális törvény személyi hatályát tehát ennek értelmében terjeszti ki. A szociális törvény mó dosítására irányuló javaslat ezen túlmenően rendelkezik mindazon módosításokról, amelyek a külföldi állampolgároknak az egyes ellátásokra való jogosultságával függenek össze. A jövőben fel kell készülnünk arra az esetre, hogy a többségében az önkormányzato k által folyósított ellátásokra való jogosultság megállapítása csak külföldről származó adatok segítségével lehetséges. Erre az esetre a javaslat közvetítő szervként a Magyar Államkincstár pest megyei területi igazgatóságát jelöli meg. A törvényjavaslat ál lást foglal abban a fontos kérdésben, hogy a magyar szociális biztonsági rendszerben mely ellátások minősülnek nem segély jellegűnek. Ennek megfelelően a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a fogyatékossági támogatás a z érintett munkavállalók és családtagjaik számára elérhető lesz, és meghatározott feltételek esetén külföldre is folyósítjuk. Vannak azonban olyan ellátások, amelyek csak magyarországi tartózkodás mellett illetik meg a jogosultakat. Ezekről is rendelkezik a törvényjavaslat. Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy az Európai Unióban a szociális biztonság megteremtésének gyakorlata a kölcsönösség elvén működik. Nekünk csak akkor kell biztosítani a szociális ellátásokat, ha az érintettet a saj át országában nem illeti meg ellátás, vagy annak összege a magyar ellátásoknál alacsonyabb összegű. A törvénycsomag a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások két területén tartalmaz módosítást: a személyek szabad áramlásával összefüggő rendelkezésekhe z kapcsolódóan, másrészt pedig a szolgáltatásnyújtás szabadságával összefüggésben. A szabályozás elsődlegesen a szolgáltatás nyújtására vonatkozó korlátok lebontását célozza, illetve a szolgáltatásnyújtás feltételeként megjelenő szakképesítések kölcsönös e lismeréséhez kapcsolódik. Ezen a téren a jogharmonizáció a fenntartói fogalom módosulásán keresztül valósul meg. Az 1998. évi, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatban megfogal mazódnak az Országos Fogyatékosügyi Tanács összetételével kapcsolatos javaslatok. A tanács javaslatait elfogadva a jövőben a kormányzati oldal résztvevőinek csak együttes számát fogjuk meghatározni, és a civil oldalon magukat képviseltető szervezetek köré ezentúl, a tanács javaslata alapján, a Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége is felvételre kerül. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Közösség 1612/68as irányelve értelmében valamely tagállamnak egy másik ta gállam területén foglalkoztatott állampolgára a hazai munkavállalókkal azonos szociális kedvezményt élvez. E közösségi elv megvalósítása érdekében vált szükségessé a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény személyi hatályának a fent j elzett közösségi rendeletben meghatározott körre való kiterjesztése. Az Európai Unió szociális és foglalkoztatáspolitikája külön hangsúlyt fektet a család és a munkahely összeegyeztethetőségének a kérdésére és az ezt segítő ellátások fejlesztésére. A gyerm ekvédelmi törvényben nevesített napközbeni ellátásoknál ezeket a szempontokat még hangsúlyosabban érvényesítjük, így a módosítás arról rendelkezik, hogy a napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartamának a szülők munkaidejéhez kell alk almazkodnia. Képviselőtársaim szíves figyelmébe ajánlom az egészségügy területéről az alábbi fontosabb módosító indítványokat: az egészségügyi tárgyú törvények közül elsőként említeném a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény és a Magyar E gészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló törvény módosításait. Ezeknek a jogharmonizációs célú módosításoknak a körében
