Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 22 (133. szám) - A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1497 A vasútról szóló 1993 . évi XCV. törvény - szintén szubjektív megítélés - szerintem három főbb ponton változik. A módosítás egyik fő eleme az Európai Unió által megkövetelt pályakapacitáselosztást végző szervezet és az elosztási folyamat szabályozása. Ezek szerint a MÁV és a G YSEV által alapított kft.t az állam kivásárolja, így adott lesz annak függetlensége az árufuvarozást és személyszállítást végző vasúttól. (18.30) Az esetleges panaszok elbírálására jönne létre a pályahasználati testület, melynek döntéseit csak bírói úton lehet megtámadni. A másik fontos módosuló elem az állam és a vasúttársaságok közti szerződések kérdése. Korábban a MÁV és a GYSEV egy összegben kapott a költségvetéstől úgynevezett termelési árkiegészítést, amely a személyszállítás és a pályahálózat működt etésének veszteségeit lett volna hivatva kompenzálni. A rendszer több okból nem vihető tovább, külön kell választani a pályahálózatra, illetve a közszolgáltatásra szánt állami pénzeket, nem lehet vasúttársaságokat, csak tevékenységeket finanszírozni. A köz szolgáltatásra szánt pénzeket ezután teljesítményhez kötötten, előre kiszámítható módon kell nyújtani a menetrend jóváhagyásával elrendelt közszolgáltatások igazolt veszteségeihez. A közszolgáltatásokra évente szerződést kell kötni. Végül a pályahálózat mű ködtetésére hároméves szerződést kell kötni a közösségi szabályozás szerint, melyet évente aktualizálni szükséges. A módosítás tervezete megjelöli a pályán túl azokat a területeket is, amelyeket az állam finanszírozhat szerződés alapján; például ide tartoz ik a kombinált fuvarozás vagy a környezetvédelmi fejlesztések. A törvényjavaslatnak ez a része végül lehetőséget ad arra, hogy a vasúttársaság kérésére a miniszter egyes vonalakon autóbuszos közlekedésre adjon járati engedélyt. A légi közlekedésről szóló 1 995. évi XCVII. számú törvény módosítási javaslatai közül kettőthármat emelnék ki, ami talán a legméltóbb az említésre ezen rövid időn belül. Egyrészt azt, hogy ez a módosítás rögzíti, hogy a légi fuvarozók engedélyezéséről, a számítógépes helyfoglalási r endszerek működtetéséről, a légijárműgyártásról, karbantartásról, valamint a felelősségbiztosításról szóló szabályozást az EUcsatlakozásunkról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától a közösségi rendeletek váltják fel. A javaslat rendezi a külföldi állami légi járművek magyar légtérbe való belépésének engedélyezési rendjét, és meghatározza a részt vevő szerveket. A módosítás kiterjeszti a törvény hatályát a Magyar Honvédség légvédelmi célú repüléseire, továbbá rendelkezik e repülések során az érintett légtér kötelező szabaddá tételéről. A légi árufuvarozás területén tapasztalható illegális tevékenységek visszaszorítása érdekében az illetékes vámhatóság felhatalmazást kap az e tevékenységet végző gazdálkodó szervezet ezzel k apcsolatos jogosultságainak ellenőrzésére és a szükséges intézkedések megtételére. Végül a javaslat felhatalmazást tartalmaz a repülőtérrel kapcsolatos biztonsági és akadálymentes védőövezet kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályait tar talmazó kormányrendelet, tovább a nem nyilvános fel- és leszállóhely létesítésének szabályait, az utasbiztonsági ellenőrzést végzők felügyeletének és szakmai irányításának szabályait, a légiforgalmi tájékoztatás rendjét és a légiforgalmi tájékoztató szolgá lat ellátásának szabályait tartalmazó miniszteri rendeletek megalkotására. A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény leglényegesebb változását talán az jelenti, hogy az úszólétesítmények lajstromozására vonatkozó szabályozás oly módon változik, ho gy a magyar lajstromba már nemcsak a többségi magyar tulajdonú belvízi és tengeri hajók, vagy nemcsak a többségi magyar tulajdonú úszó munkagép tartható nyilván, de az 50 százalékot meghaladó közösségi tulajdonhányad is feljogosít a bejegyzésre. Ezzel össz efüggésben ugyancsak változnak a hajózási tevékenység engedélyezésének szabályai. Végül említésre méltó még az is, hogy a DunaMajnaRajnacsatorna üzembe helyezésével a magyar belvízi hajók is hajózhatnak a Rajnán. A jelen javaslat viszont rögzíti, hogy a rajnai hajózásban való részvételi jogosultságot igazoló okmány kiadása részletes szabályairól szóló
