Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 22 (133. szám) - A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - TÓTH SÁNDOR (MSZP):
1493 Tisztelt Országgyűlé s! Most a képviselői felszólalások következnek, tíztíz perces időkeretben. Először az írásban előre jelentkezett felszólalóké a szó. Ha megengedik, a sorrendet felolvasnám: Tóth Sándor, MSZP; Fónagy János, Fidesz; Szalay Gábor, SZDSZ; Németh Zsolt, MDF; S oltész Miklós, Manninger Jenő, Ivanics Ferenc fideszes képviselők következnek. Elsőként tehát megadom a szót Tóth Sándor képviselő úrnak, MSZPfrakció. TÓTH SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztel t Miniszter Úr! Az előttünk lévő, a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a négy közlekedési törvényünk, a közúti közlekedésről, a vasúti és a légi közlekedésről, valamint a vízi közlekedésről szóló törvény módosítása it tartalmazza. E módosításokra elsődlegesen és alapvetően hazánk európai uniós csatlakozása miatt van szükség, de egyes esetekben a társadalomban, a gazdasági környezetben, illetve a jogrendszerben végbement változások is indokolják e módosításokat. Fonto s hangsúlyozni, ahogy az expozéban is elhangzott, hogy nincs szó az egyes törvények átfogó jellegű felülvizsgálatáról. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az időkeretet figyelembe véve egy kicsit részletesebben beszéljek a vasúti törvény módosítá sáról. A vasútról szóló törvény korszakos jelentőségű lépés volt a vasúti közlekedésre vonatkozó szabályozás történetében, és elmondhatjuk, hogy a hatálybalépés óta eltelt időben a törvény elősegítette a magyar vasúti közlekedés modernizálását; az időközbe n végrehajtott módosítások pedig alapvetően a csatlakozási tárgyalások során vállalt jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését szolgálták. A közösségi vasúti szabályozás harmonizációja szinte teljes mértékben megvalósult. Az expozéban is említett, az ú gynevezett második közösségi vasúti csomag 2001. évi közzétételével azonban a korábban vállalt kötelezettségeink és az ebből eredő szabályozási feladataink is átalakultak. Az említett közösségi szabályozás a korábbi szabályozáshoz képest jóval részletesebb en és több konkrét szabállyal állapította meg elsősorban a vasúti pályahasználat feltételeit és a díjfizetés módját. A vasútra vonatkozó közösségi jog alapvető elve, hogy a vállalkozó, árufuvarozást és személyszállítást végző vasutak átlátható módon és meg különböztetéstől mentesen juthassanak hozzá a vasúti pályákhoz. Ennek érdekében a közösségi jog megköveteli a tagállamoktól, hogy az a szervezet, amely a pályakapacitásokat elosztja, szervezeti, döntéshozatali és jogi szempontból független legyen a vállalk ozó vasúttól, vagyis a pályát igénylőtől. A közösségi irányelvek kellő részletességgel határozzák meg a pályakapacitás elosztása során követendő eljárást. Ezen túlmenően a közösségi jogszabályok rendelkeznek a vasútvállalatok engedélyezéséről, a vasúti műs zaki szabályokról, a hagyományos vasutak és a nagy sebességű vasutak kölcsönös átjárhatóságának műszaki feltételeiről. A jelenlegi törvényjavaslat fő célja, hogy tovább konkretizálja a pályakapacitás elosztását végző szervezet kialakításának módját, valami nt a pályakapacitás elosztásának törvényi szintű szabályozást igénylő és a pályahasználati testület szervezetének és működésének eljárási szabályait. (18.10) A pályakapacitáselosztás függetlenségének, továbbá az egyéb jogharmonizációs célú jogalkotásnak a keretfeltételeit a törvény a 2001. évi módosítása során teremtette meg. A vasúti törvény jelenlegi módosításának célja e keretek kitöltése és a még szükséges kiegészítő szabályok megalkotása. Fontos megemlíteni, hogy a csatlakozási okmányban foglalt átmen eti mentességre figyelemmel az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező vasútvállalatok számára 2006. december 31ig a vasúti pálya igénybevétele a gyakorlati kihasználhatóság figyelembevételével számított vonatmennyiség 20 százalékára kor látozható. A kapacitáselosztás során felmerült vitás kérdések rendezésére egyeztetési eljárást kell lefolytatni. Az egyeztetés során a
