Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 22 (133. szám) - Az ülés megnyitása - Megemlékezés Magyarország német megszállásának 60. évfordulója alkalmából - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
1422 BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár, DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, DR. LÉVAI KATALIN tárca nélküli miniszter, DR. MAGYAR BÁLINT oktat ási miniszter és SZABADOS TAMÁS államtitkár, DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és DR. SZANYI TIBOR államtitkár, DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter és DR. KIS ZOLTÁN államtitkár. Az ülés megnyitása Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 12. ülésnapja 2004. március 22én, hétfőn (13.04 óra - Elnök: dr. Szili Katalin Jegyzők: dr. Világosi Gábor és Vincze László) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képv iselőtársaim! Köszöntöm önöket a mai ülésnapunkon. Köszöntöm valamennyi képviselőtársamat, mindenkit, aki figyelemmel kíséri mai ülésnapunkat, akár itt az ülésteremben, akár a médiumok előtt. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 12. ülésnapját megnyitom. B ejelentem, hogy az ülés vezetésében Világosi Gábor és Vincze László jegyző urak lesznek a segítségemre. Kérem valamennyi jelen lévő képviselőtársamat, hogy ne feledkezzenek meg csipkártyájuk olvasóba helyezéséről. Megemlék ezés Magyarország német megszállásának 60. évfordulója alkalmából ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben az évben ideje van az emlékezésnek, hiszen idén van 60. évfordulója a nemzetünket megpróbáló 1944es esztendőnek. Elsőnek emlékezn ünk és emlékeztetnünk kell egy tragikus napra, 1944. március 19ére. Ekkor szállták meg a hitleri Németország csapatai hazánkat . Az esemény nem volt váratlan. Az előkészületekről időben tudomást szerzett a katonai és politikai vezetés, ám mégsem történt se mmilyen előkészület a legalább jelképes ellenállásra. Ellenkezőleg: a kormányzó elfogadta Hitler tárgyalási meghívását, amit a március 15ei állami ünnepségen nyújtott át neki a német követ. Az utazó küldöttségben a miniszterelnök kivételével ott volt mind en érdemi döntéshozó, akik együtt kerültek a Hitler által előkészített csapdába. Utólag töprenghetünk, hogy ebben a magatartásban a naivitás volte a nagyobb vagy a felelőtlenség. A megszállás akkor történt, amikor az egész ország Kossuth Lajos halálának 5 0. évfordulójára készült. Ez talán akaratlan megaláztatás volt, amit igazán az tett súlyossá, hogy a fordulatot az államfő a német igényeknek megfelelő kormány kinevezésével legitimálta, törvényessé téve ezzel a később történteket. Az új rend első lépése a kormányzóhoz feltétlenül hű, de németellenes politikusok letartóztatása volt. Közöttük voltak miniszterek, felsőházi tagok, országgyűlési képviselők, rendőrtisztek, arisztokraták, a gazdasági élet vezető személyiségei, újságírók, valamint a baloldal telje s színképét
