Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 17 (123. szám) - A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - FILLÓ PÁL, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
143 egészségvédelmének további javítását célzó törvénymódosításhoz, jogalkotási kötelezettségünk teljesítéséhez. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Képviselőtársaim! Először a bizottsági álláspontok, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, 55 perces időkeretben. Megadom a szót Filló Pál képviselő úrnak, a foglalkoztatási bizottság előadójának. FILLÓ PÁL , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága tegnapi ülésén tá rgyalta meg a munkavédelemről szóló törvény módosítását, és képviselőtársaim azt egyhangúlag elfogadásra, illetve tárgyalásra alkalmasnak ajánlották a tisztelt Háznak. Melyek voltak a legfontosabb kérdések, amelyek a bizottsági vitában felmerültek, erről s zeretném tájékoztatni képviselőtársaimat. Képviselőtársaim azt firtatták, hogy a kormányzati takarékossági intézkedések vajon fogjáke és mennyire fogják érinteni ezt a területet. A másik fontos kérdés, ami felmerült a vitában, hogy mit tesz és tehet a sze rvezet a munkahelyi balesetek megelőzésének érdekében. Változike a módosítás kapcsán az a mai gyakorlat, amelyben a hangsúly elsősorban sajnos a bírságoláson van, a megelőzés irányába? Végezetül mekkora összegek folytak be a bírságokból, illetve milyenek az arányok a munkaügyi és a munkavédelmi ellenőrzések körében? A takarékosságot firtató kérdésre elhangzott, hogy a felügyelői létszám az európai átlaghoz képest csekélynek mondható. Ismerve a hazai munkakultúra színvonalát, úgy gondoljuk, és úgy látta az előterjesztő is, hogy viszonylag kevés lehetőség van a további létszámcsökkentésre. A megelőzés ügyében elhangzott, hogy a munkaügyi ellátás területén a megelőzés nehezen értelmezhető kategória, hiszen ott a jogszabály ismerete minden munkáltató számára kö telező. Más a helyzet a munkabiztonság, a munkavédelem területén. Itt a figyelemfelhívás és a hiányosságok megszüntetésének módjára tett javaslat az ellenőrzések legfontosabb eleme, de a súlyos hiányosságokat indokolt a továbbiakban büntetni is. Minden ese tet tehát egyedi módon kell kezelni. Sajnos Magyarországon óriási az ismerethiány. A legtöbb munkáltató azt hiszi, komoly beruházás szükséges ahhoz, hogy gondoskodjék a biztonságos munkakörülményekről. Ez a legtöbb esetben nem így van, igen tisztelt képvis előtársaim, hiszen ha a munkáltató végiggondolja a munkafolyamatokat, és főleg, ha ezt meg is konzultálja az illetékes szakemberekkel, akkor nagyon sok baleset viszonylag kis beruházásokkal, kis odafigyeléssel megelőzhető. A törvénytervezet ebbe az irányba is próbál elmozdulni. Azért, hogy a kellő információ odakerüljön a cégekhez, a törvénytervezet előírja azt, hogy az 50 fő feletti cégeknél munkavédelmi képviselőt kell majd választani, akinek az lesz a feladata, hogy a cég vezetésével együtt áttekintse a munkavédelemmel kapcsolatos problémákat, és a tisztességes megoldásokra javaslatot tegyen a cégvezetésnek. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Részletes anyagot kaptunk arról, hogy az elmúlt években milyen mértékben és milyen bevételekkel számolt a munkaügyi e llenőrzés. Dr. Békés András elnök úr arról tájékoztatott bennünket, hogy a munkavédelmi és munkabiztonsági ellenőrzések ezen a területen azonos mértékben kerültek lebonyolításra, tehát a két terület viszonylag kiegyensúlyozottan működik együtt. Természetes en oda kell a jövőben is figyelni arra, hogy a munkaügyi vagy a munkabiztonsági ellenőrök, ha egyegy cégnél eljárnak és észreveszik, hogy esetleg a másik területen is problémák vannak, akkor ott is érdemi intézkedések történjenek. Igen tisztelt Képviselőt ársaim! A bizottsági vitában elhangzott, képviselőtársaim is elmondták, hogy nagyon fontos elemnek tartják a törvénymódosításban azt, hogy a szociális partnereket