Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Beszámoló a Magyar Köztársaság Országgyűlése számára a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának 2002. április 1. és 2003. március 27. közötti tevékenységéről valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
1394 csatornáról is van szó, szinte már csak ebben a formában hallgatja. Tehát én úgy gondolom, ez egy ki törési pont, át kell gondolni, hogyan és miféleképpen lehetne itt újabb lépéseket megtenni. Pető Iván elnök úr hozzászólása bizottsági elnökként... - gondoltam, hogy két percre kértem volna lehetőséget, hogy szóljak. Nem értettem egyet Pető Iván több felve tésével, és főleg azzal nem értettem egyet, hogy az általa elmondottakat bizottsági elnökként tette meg, és nem mint a Szabad Demokraták Szövetsége hozzászólójaként a vitában. Úgy gondolom, egy bizottsági elnöknek a bizottsági vitában elhangzottakat, és ne m a saját pártja álláspontját kell képviselni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Felszólalásra jelentkezett Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségétől. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr, tízperces időkeretben. DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A megszokotthoz képest nagyon békés ez a mai délután ahhoz képest, hogy mi a tárgya. Nem szeretném a békés hangulatot megváltoztatni, csak tájékoztatni szeretném Pettkó képviselő urat , hogy igyekeztem hangsúlyozni, hogy ez egy olyan határozati javaslat, ami mögött csak a kormánypártok állnak, az ellenzéki pártok nem támogatták a határozati javaslatot. Tehát igyekeztem más módon jelezni azt, hogy amikor a határozati javaslatot ismertete m, akkor kiknek az álláspontját képviselem. Nem szeretnék itt minden időközben fölmerült kérdésre kitérni. Most SZDSZes képviselőként kértem szót. Én is örömmel üdvözöltem a kuratóriumi elnök úr itteni megszólalását. Talán annyit tennék ehhez hozzá, hogy a digitalizálás ügye annyiban kapcsolható össze a finanszírozással, hogy mind a kettőnek a közös nevezője az állami szerepvállalás kérdése. Nevezetesen, a digitalizálás kapcsán - és ez nemcsak rádiót érint, hanem televíziót is - új aspektusból merül föl, h ogy mi az állam szerepe ezen a területen, vajon finanszírozni kell intézményeket, működtetni kell intézményeket, vagy a szabályozási szerep meddig terjedhet ki. Hiszen itt valóban olyan lehetőségek nyílnak meg, amelyekkel ma még nem is biztos, hogy többség ünk számolni tud, nevezetesen, azok a technikai korlátok, amelyek megkülönböztették eddig a televíziót és a rádiót a frekvencialehetőségeket illetően, valóban alapvetően változnak meg, és kérdés, hogy ilyen helyzetben mit is jelent a közszolgálati műsorszo lgáltatás biztosítása. De nem ez a téma. Ezért is örültem, hogy az elnök úr ezt az ügyet idehozta. Ami a véleményünket illeti a kuratóriumi beszámolóval kapcsolatban: a Rádió gazdálkodási ügyeiben, ugyanúgy, mint a Hungária Televízió kuratóriumi beszámolój a kapcsán, újra meg újra el lehet mondani és el lehetne mondani, hogy gazdálkodási problémát az intézmény működésében nem lehet fölfedezni, nem is kívánunk ilyet keresni. Bár megjegyzem, a vagyon kapcsán említettek alapjában véve mégiscsak a gazdálkodást é rintik, nem lehet igazán a gazdálkodásról képet alkotni, ha a vagyonnal való bánásmód vagy vagyonnal kapcsolatos ügyek nem világosak a parlament számára. Tehát tartalmi kérdések miatt, ugyanúgy, mint ahogy a Televíziónál is részben tartalmi kérdések miatt, nem tudjuk a beszámolót elfogadni; nem a kuratórium tevékenységének tartalmi kérdései miatt, hanem a kuratórium által felügyelt, részben működtetett részvénytársaság tevékenységének egyes tartalmi kérdései miatt. Homa képviselő úrral, ha tetszik, folyamat os diskurzusban vagyunk azt illetően, hogy milyen normáknak kell megfelelni a közszolgálati műsorszolgáltatóknak. Én a magam részéről többször kifejtettem, hogy szeretjük, nem szeretjük, Magyarországon az a rendszer honosodott meg, hogy három harmadra oszt ják a politikai jellegű információkat a közszolgálati műsorszolgáltatók: egyharmad kormánypárt, egyharmad ellenzék, egyharmad kormány, és ez így működik évek óta kormányoktól függetlenül. Ettől függetlenül tartalmi kérdésekben persze az egyharmadok ügyében nagyon sok vitás kérdés merülhet fel. Ez a rendszer azonban követhető. Nyilván akkor lenne kiki meggyőző, ha akkor panaszkodna, amikor kormányon van, hogy őt méltánytalanságok érik.
