Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Beszámoló a Magyar Köztársaság Országgyűlése számára a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának 2002. április 1. és 2003. március 27. közötti tevékenységéről valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. PETŐ IVÁN, a kulturális és sajtóbizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
1389 javaslata mögött már csak a kormánypártok állnak, tehát bizottsági többség áll a határozati javaslat mögött. Az ellenzéki pártok nem értettek egyet ezzel a határozati javaslattal. Maga a határozati javaslat azt javasolja a parlament nek, hogy ne fogadja el a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának ezt a beszámolóját. Az elmondottaknak megfelelően tehát amikor elmondom az indokokat, akkor ez a kormánypártok indoka. Kezdem talán azzal, amiben némi vita is volt a bizottságban, korábban ezt már említettem, és mint a Televízió kuratóriumi beszámolójánál érzékelhették is az ügyben kevésbé járatos hallgatók, illetve képviselők, amikor a parlament egy kuratóriumi beszámolóról tárgyal, nem a törvény betűje szerint a kuratórium tevékenységét v izsgálja csak, hanem a kuratórium által felügyelt intézmény tevékenységét is. A törvény lehetővé teszi természetesen azt, hogy az intézmény érdemi tevékenységét a kuratóriumi beszámolón keresztül vizsgálja a parlament, hiszen ahogy az imént éppen Gellért K is Gábor elnök úr fogalmazott, ugyanúgy, mint ahogy a Rádióban tevékenykedők, a Televízióban tevékenykedők nem önmagukért léteznek, hanem a közönség kiszolgálása érdekében, a kuratórium sem önmagáért létezik, hanem egy intézmény törvényes működtetéséért. E bből kiindulva, amint elmondtam, a kormánypárti többség által megfogalmazott határozati javaslat nem tudja elfogadni a Rádiónak mint intézménynek, tehát a részvénytársaságnak a nevezett időpontbeli tevékenységét. Négy okot érdemes itt kiemelni. Az egyik, é s ez nem politikai jellegű észrevétel: a kuratóriumi beszámoló gyakorlatilag nem tájékoztatja a parlamentet arról, hogy mi a helyzet a Rádió ingatlanvagyonával. Miközben már ebben a beszámolási időszakban is és azóta is érdemi tárgyalásokat folytat a Rádió vezetése a jelenlegi ingatlanvagyon értékesítéséről, illetve az új elhelyezési feltételek megteremtéséről, ennek semmi nyoma nincs a kuratóriumi beszámolóban. Itt érdemes képviselőtársaim figyelmét felhívni arra, hogy a Magyar Televízió sokszor elmaraszta lt elmúlt évi beszámolóiból utólag tudtuk meg, olykor a beszámolóból magából nem is derült ki, hogy, a parlament jóváhagyása és tájékoztatása nélkül, az ingatlanvagyont felélték, napi költségekre fordították a bevételt, és a magyar parlament, mint kvázi tu lajdonos, már csak regisztrálhatta azt, hogy az intézmény felélte a vagyonát. Nem akarok itt fenyegető megfogalmazásokkal előállni, hogy könnyen előállhat ez a helyzet a Rádiónál is, de tény az, hogy miközben a Rádió pénzügyi igényeket foga lmaz meg a magyar parlamentnek, további, a működése szempontjából egyébként indokolt támogatást igényel, aközben nem számol el a magyar parlamentnek ebben a beszámolóban azzal, hogy jelentős ingatlanvagyonát milyen haszonnal vagy milyen gazdasági háttérszá mításokkal próbálja értékesíteni, és esetleg milyen módon kíván új ingatlanban berendezkedni. Ez tehát, amit elmondtam eddig, talán politikailag semleges megállapításnak tűnik. A következő pontok, amelyeket említek, már kevésbé semlegesek politikai értelem ben. A határozati javaslat indoklása azt mondja, hogy miközben az előző évi kuratóriumi beszámolót sem fogadta el a parlament, és felhívta a kuratórium figyelmét arra, hogy próbáljon meg gondoskodni arról, hogy a Magyar Rádió az érvényes törvényeknek és a saját szabályzatainak megfelelően biztosítsa a működését, aközben ezen a területen a jelen beszámolási időszakban sem lehetett semmiféle változást tapasztalni. Részben az ORTT és panaszbizottsága ismételt elmarasztalásai is figyelmeztetnek erre, részben pe dig aki a Rádió műsorát figyeli - és erre bőséges dokumentáció áll rendelkezésre, igények szerint , megállapítható, hogy a Magyar Rádió bizonyos műsorai sem a médiatörvényt, sem a közszolgálati szabályzatot, sem a Magyar Rádió elnöki utasításait nem veszi k figyelembe, ezeket a szabályzatokat, előírásokat, törvényt tudatosan és folyamatosan megsértik. Mindezt a minősítést azonban - nem szeretnénk, ha félreértés lenne - nem kívánjuk a Magyar Rádió egészének működésére kiterjeszteni. Az indoklásban is szerepe l, hogy a Magyar Rádió egészében igen színvonalasan, anyagi lehetőségeinek végső határáig elmenve végzi a munkáját. Csak sajnálni lehet, hogy bizonyos műsorok a Rádió egészének megítélését teszik rosszabbá, illetve hírnevét, közszolgálati működésének normá it kockáztatják.
