Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Beszámoló a Hungária Televízió Közalapítvány működésének 2002. január 1-től 2002. december 31-ig terjedő időszakáról, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
1372 Az anyaországi és a határon kívül élő magyarság között hídszerepet betöltő Duna Televízió fontossága, ha lehe t, még tovább fog nőni 2004. május 1jét követően, az európai uniós csatlakozásunk után. (15.40) S nem feledkezhetünk el azokról a honfitársainkról, akiknek - éljenek akár Kárpátalján, Erdélyben vagy a Vajdaságban - szükségük van egy olyan kulturális kapoc sra, amely közvetítheti feléjük immár nemcsak az anyaország, hanem a bennünket befogadó tágabb Európa értékeit is. Mindezeket figyelembe véve, kedves képviselőtársaim, azt hiszem, ideje lenne, hogy a médiatörvényben meghatározott arányos pénzügyi forrásoka t megszavazzuk annak a közszolgálati intézménynek, amelynek elhivatott munkatársai mostoha körülmények között sokat tettek azért, hogy a Duna Televízió a világ magyarságának a televíziójává válhasson. Tisztelt Képviselőtársaim! A Hungária Televízió Közalap ítvány 2002. évi beszámolóját elfogadásra javasolom képviselőtársaimnak; a határozati javaslat pedig szóljon arról, hogy a már korábban jelzett 1,3 milliárd forintos beruházási, fejlesztési forrást kapja meg a Hungária Televízió. Köszönöm szépen a figyelmü ket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Írásban előre jelentkezett Pettkó András képviselő úr, az MDF képviselőcsoportjából. Önt illeti a szó. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan tárgysorozati pont tárgyalásához érkeztünk, ahol talán megengedhető a könnyedebb és családiasabb hang. Médiaügyekben viszonylag ritka, hogy jó okkal senki se érezze indíttatva magát arra, hogy harci kürtöket fújjo n. A Duna Televízió jelenléte az életünkben talán nemcsak megengedi, de ki is követeli, hogy ez alkalommal a közszolgálati média egyik fontos intézményéről az elfogadás, az egyetértés hangján szóljunk. Kérem képviselőtársaimat, ők is engedjék meg nekem, ho gy hozzászólásomat azzal kezdjem, ami a családi hangra emlékeztet. Azzal, hogy a Magyar Demokrata Fórum csak azért nem tekinti saját gyermekének a Duna Televíziót, mert tudja, hogy a születése pillanatától kezdve kinőtt a családi kötelékből. A Duna Televíz ió ugyanis mára már valóban a nemzet gyermeke. 1989 februárjában az akkori filmszemlén Pálfy G. István vetette fel egy Kárpátmedencei televízió alapításának javaslatát. 1992ben a Magyarok Világkongresszusán pedig Csoóri Sándor tett javaslatot Antall Józs ef miniszterelnök úrnak a már kiérlelt gondolatú és tervű Duna Televízió létrehozására. Amikor Erdélyben járunk, mind a mai napig meghatottan mesélik nekünk, hogy a partiumi és erdélyi magyarok vigyázzállásban és könnyekkel a szemükben nézték a pápai áldás t 1992 karácsonyának szentestéjén, amikor a Duna Televízió először jelent meg a képernyőjükön. A Magyar Demokrata Fórum ezt nem tudja és nem is akarja elfelejteni. Mi is úgy tekintünk a Duna Televízióra, mint a rendszerváltozás utáni idők egyik legnagyobb kulturális és nemzeti teljesítményére. Képviselőtársaim! A Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma most épp az intézmény fennállásának 10. évéről ad számot. Ünnepi volna ez az alkalom akkor is, ha csak a kerek évforduló utaln a rá, hogy egy fiatal intézménynek sikerült túljutnia a születés kockázatain. De az elénk tárt tények is erre az ünneplésre adnak okot. Megnéztem a korábbi beszámolókat is. Ezek arról tanúskodnak, hogy 2002 előtt már négyöt évvel korábban megkezdődtek a l efelé vivő gazdasági folyamatok, 2001ben pedig elérte egész történetének gazdasági mélypontját a Duna Televízió. Ekkor zárta az évet a legnagyobb veszteséggel. Ünneplésről tehát nem valami díszítő elemként beszélek, hanem azé rt, mert a Duna Televízióban egy lefelé vivő hajlat után, 2002ben, a jubileumi évben nemcsak stabilizálni sikerült a gazdálkodást, hanem majdnem 200 millió forint pozitívumot is teremtettek. Ez az egyik tény, amelyre a