Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Beszámoló a Hungária Televízió Közalapítvány működésének 2002. január 1-től 2002. december 31-ig terjedő időszakáról, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - KISFALVINÉ ORTUTAY MÁRIA, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöke, a napirendi pont előadója:
1366 közszolgálati feladatok teljesítése csorbul, az a funkció sérü l, ami miatt ezeket az intézményeket létrehozták. A nézettségről engedjenek meg egypár gondolatot! Kritikusainktól gyakran halljuk, hogy a Duna Televízió elavult szemléletet tükröz. A nézőket ne fárasszuk komoly ismeretterjesztő műsorokkal, a néző majd mag a művelődik, ha akar. Erre építenek a populáris média szakemberei is, mondván: a néző tudja, hogy mit akar. A Duna Televízió is felmérte a már megszólított és a további megszólításra szánt célközönségének jellegzetességeit, aznapi szokásait, életritmusát, időmérlegét. Összegezve a tapasztalatokat és a rendelkezésére álló gazdasági, szellemi erőforrásokat, alakította ki új műsorstruktúráját. Mint a nézettség növekedése, úgy a média és a filmfesztiválok díjözöne is bizonyítja, hogy kulturális missziót is lehe t magas színvonalon teljesíteni. A saját gyártású műsorok többsége bizonyítja, hogy jó módszerrel, a mesterműhelyekben nevelt alkotókkal hatni lehet, nézettséget növelni, ráadásul maradandó értéket alkotni. A Duna Televízió a saját kategóriáját illetően né zettségi szinten minden műfaját tekintve sikeres évet zárt 2002ben. Ma már sokan ráébredtek arra, hogy milyen kulturális javakból lenne hasznuk, mitől lehet tartalmasabb, élvezetesebb az életük. Alternatívát kínálva, vissza lehet hódítani a nézőket a való ságshowból a valóságba. Egy másik céllal készült elemzés azt is kimutatta, hogy a valóságshowk közvetítése idején megnőtt a Duna Televízió nézettsége. Már sokan megírták, hogy az üzleti alapon készülő elidegenítő, butító hatású műsorok éppen olyan hatást fejtenek ki a kultúrában, mint az iparban a környezetszennyezés. A Duna Televíziónak más a küldetése és a hitvallása. Az európai tendenciával egybeeső műsorstruktúrát, amely a komolyabb, tartalmasabb, a társadalmi folyamatokat hitelesen bemutató alkotások at helyezi előtérbe, a nézőink elfogadták, legalábbis ez derül ki a visszajelzésekből, a hozzánk írott levelekből. (15.10) A Duna Televízió műsorstruktúrája már a tengerentúlon is közönséget teremtett. Új nézőink felé sajátos hangvétellel, átgondolt szerke sztéssel, más stílussal fordultunk. Kihelyezett testületi üléseinkről, az anyaországi kisebbségek méltóságáról, a határon túli kisebbségek sorsáról engedjenek meg egypár gondolatot. A kisebbségek méltóságára a legmarkánsabban a Duna Televízió hívja fel a f igyelmet, hiszen nézőink legnagyobb része kisebbségi sorsban él. A Hungária Televízió Közalapítvány elnöksége szorgalmazza a kihelyezett kuratóriumi és elnökségi üléseket, hogy közvetlenül tájékozódjon a határon túl élő magyar kisebbség helyzetéről és a Du na Televízió szerepéről, hatásáról. Testületi üléseinkre olyan közéleti és szakmai kiválóságokat hívtunk meg, akik kellő figyelemmel, objektivitással, kultúránk, nyelvünk iránti szeretettel, a helyi problémákat érzékelő aggodalommal kísérik az ott élők gon djait, örömét, sikerét, bánatát. Érzik a helyi és az anyaországi írott és elektronikus média súlyát, jelentőségét és hatását. Egy ilyen kihelyezett ülés rendkívül nagy összetartó erő, energiaforrás mindannyiunk számára, nemzetközi hatásrendszerében is font os, segíti az egy közös nyelvben élők identitását, életvitelük, gondolkodásmódjuk megértését. A szétszóródás gondjait is gyakran említik, amely még ma is szedi áldozatait. A következő nemzedékek asszimilálódását jelölték meg a legnagyobb veszélynek. Több s egítséget kérnek a hagyományőrzésük, kultúrájuk és anyanyelvük megtartásáért tett erőfeszítéseik dokumentálásához. A haza hiányát főként a szétszórtságban élők élik meg többletként. Több szemléltetést, nyilvánosságot érdemelne az anyaországi nemzethez tart ozás, és segíteni akarásuk igénye. Sokat jelent nekik tapasztalni, hogy egy nyelvhez, egy kultúrához tartozunk, még ha az életkörülményeik, az életformájuk különböző is.
