Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (Mandur László): - ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
1346 az államtól valamilyen kiegészítő támogatást. Ez az alapvető problémánk, tisztelt miniszter asszony, hogy ennek csak egy része, egy töredéke van a tisztelt Ház el őtt, és nem látjuk az összefüggéseket, nem látjuk a garanciát, nem látjuk, hogyan fog ez hosszú távon, békés módon működni. Ez az alapvető problémánk. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kettőperces felszólalásra következik Ecsődi Lász ló, a Szocialista Párt képviselője. ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hargitai képviselőtársam tévedését szeretném eloszlatni. Bár nagyon szívesen venném, és nagyon tisztelem a Dunaújvárosban élő állampolgárokat és embereket, nagyon sok barátom van ott, de sem polgármestere, sem képviselője nem vagyok, mert azt máshogy hívják - de az is szocialista párti , ugyanakkor az a körzet, ahol én dolgozom, Dunaújváros és Székesfehérvár szomszédságában van. Éppen ezért égető en fontos az a kérdés, hogy a kistérségek ügyét rendezze a törvény, mert itt épp azért, mert Dunaújváros és Székesfehérvár két megyei jogú város, kiváló iskolákkal rendelkezik, ezért nagyon sok településről oda járnak be a gyerekek, és a helyi oktatásnak e záltal forráshiányai vannak. Ugyanakkor a körzetben, ahol dolgozom, van 600 fő alatti település, 800 fő alatti település, és a legnagyobb település a 8 ezer főt nem éri el, úgyhogy van tapasztalatom. Amiket elmondtam példákat, azért nem kellett elmennem má s megyébe, hanem a saját körzetemből hozom. Addig, amíg nem történt meg a pedagógusok 50 százalékos béremelése, volt olyan település, ahol képesítés nélküli pedagógus tanított, most, a századforduló idején. Úgy gondolom, hogy ez nem helyes. Szerencsére mos t már ez változott, ugyanakkor azt hiszem, hogy tovább kellene javítani. Van olyan település a körzetemben, ahol már nincs is oktatás, mert a szomszéd településre hordják el, és van olyan település, ahol csak alsó tagozatos oktatás van összevont osztályokb an, ahol most vannak gondban, mert dönteniük kellene, hogy valahogy összekuporgassanak pénzt egy új iskolára, vagy pedig kössenek megállapodást más településsel az oktatás lebonyolítására. Nekik például esetleg ennek a törvénynek a megjelenése, megszületés e valamilyen irányt mutatna, hogy együtt tudjanak működni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kettőperces felszólalásra következik Lezsák Sándor, a Demokrata Fórum képviselője. Parancsoljon! LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! TataiTóth András képviselő úr gondolatmenete ésszerű, de a következtetésével megint csak vitatkoznék. Azt mondja, ha egy település nem képes megoldani a megfelelő gyermeklétszám esetén sem az iskoláztatást, abban az esetben majd egy más ik település megoldja: összevonnak, társulnak. Én azt mondom, hogy elsősorban, másodsorban, harmadsorban is az iskoláztatás állami felelősség, tehát ott igenis az államnak közbe kell avatkoznia; erre tettünk is javaslatokat, hogy milyen módon. ’90től ’94ig meg is kíséreltük tankerületekkel, más technikákkal a felelősségre vonást, illetve az ellenőrzést valóban olyan módon megvalósítani, ahogy az megfelelt az akkori színvonalnak, illetve elvárásoknak is. Nem értek egyet azzal, amit Ecsődi képviselő úr mond : ha sikerül jó pedagógust szerezni. De hát nem sikerül sok helyütt, emiatt aztán tönkremegy az iskola. A felsőoktatás integrációjának legnagyobb áldozata éppen a tanítóképzés és a tanárképzés. Jó pedagógusokat kell nevelni és elegendő számban, ez a megold ás, nem pedig az, hogy akkor bezárom az iskolát, illetve körzetesítek, összevonok, ésszerűsítek. Jauernik képviselő úr nem először fogalmazza meg azt, hogy bizony több mint 700 olyan település van, ahol nincsen egyáltalán semmiféle oktatási intézmény, se ó voda, se iskola. Egyrészt
