Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (Mandur László): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP):
1341 Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kettőperces felszólalásra következik Hargitai János, a Fidesz képviselője. Parancsoljon! DR . HARGITAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Kistelepülésen élve kezdek félni, hogy a dunaújvárosi egzisztenciájú képviselő, a budapesti kerületi volt polgármester, a nagykanizsai képviselő, a pécsi polgármester aggódik értünk. Borsózik a há tam ettől az aggodalomtól. Ez a törvénycsomag, amit elénk terjesztettek, rólunk szól. Ez Nagynyárádról szól, a nagynyárádi polgárokról szól, és arról az 1700 Nagynyárád nagyságú településről az országban, ahol, mondjuk, nem élnek ezren. Körülbelül itt húzt ák önök meg ezt a települési határt, akiknek az önkormányzati jogait, ha úgy tetszik, el akarják venni. Ugyan ezt nem direkt és egyenes szándékkal, hanem surranópályán akarják megtenni, és ez az önkormányzatoknak több mint a fele. Tudom, hogy Pécsről nézve abszolút lényegtelen kérdés az, hogy önkéntesen társulunk vagy kötelező módon társulunk. Ezt Toller képviselő úr már előrevetítette, és ugye, ki fogja fejteni nekünk az elkövetkezendő két percben. Nagynyárádról nézve ez egy nagyon lényeges kérdés. Ne aggó djanak a mi kicsi települési iskoláinkért! Ne aggódjon a dunaújvárosi polgármester úr vagy képviselő úr azért, hogy a falvakban élők a lábukkal szavaznak, amikor elmennek a nagyobb városi szolgáltatásokat igénybe venni! Vannak kicsi települési iskolák, ame lyekre nem ez a szolgáltatási színvonal a jellemző. Egy másik példát hadd hozzak fel! A jegyzőkről már polemizáltunk. Az önök szándékai szerint a körzetközpont jegyzője kapna többletfeladatokat, és mondjuk, ez indokolja azt, hogy a közigazgatási hivatal va lamilyen szinten beleszóljon a jegyzők kinevezésébe. A belügyminiszter asszony azt mondta, hogy kerülnek oda államigazgatási feladatok. Ez más jegyzőre is igaz, mégse szól bele senki a jegyzők kinevezésébe. De akiknek az érdekében ellátja ez a jegyző a fel adatot, az az 1700 kicsi település, ahonnan viszont el fognak kopni az önkormányzati feladatok, azok milyen beleszólási jogot kapnak? (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Jaue rnik Istvánnak, a Szocialista Párt képviselőjének. JAUERNIK ISTVÁN (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Többen fölvetették a kistelepülések iskoláinak helyzetét. Én úgy gondolom, jó dolog, hogy erről beszélünk, mert a törvény lényege abban van, hogy milyen változásokat fog eredményezni. Ha ezt alaposan végignézzük, akkor úgy gondolom, hogy nem mindig mindannyian ugyanazt a javaslatot olvastuk. Márton Attila képviselő úr például fölveti azt, hogy ha megszűnik egy iskola adott te lepülésen, akkor a település is megszűnik. Ez nincs így, képviselő úr. Ma több mint 700 olyan önkormányzat van, ahol nincsen iskola, ettől ez a település nem szűnik meg. Persze nem mondom, hogy ez jó helyzet, de ott azért nincsen iskola, mert nincsen gyere k. Ha képviselő úr járja a kistelepüléseket, akkor biztos meg tudja erősíteni, hogy ahol van elég gyerek, ott van iskola, és ott van tanítás. Tehát az okokat és az okozatokat ne keverjük össze! Ebben a törvényjavaslatban nincsen arról szó, hogy a kistelepü lések ezentúl nem tarthatják fönn az iskolájukat. Ez a javaslat azért jó, mert minden egyes települési önkormányzat az eddigi jogával élhet ezután is. A nagy változás az, hogy ha nem tudja fenntartani, ha nincsen gyerek, ha olyan kevés van, hogy nem lehet fönntartani, akkor nincs kiszolgáltatott helyzetben, hogy ő megy a szomszéd településhez vagy a szomszéd kisvároshoz könyörögni, hogy fogadják be. Ha nem tudja, akkor van egy olyan szint, ahol az már kötelező. Tehát ez úgy ad megoldást, hogy nem vesz el se nkitől.
