Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (Harrach Péter): - GULYÁS JÓZSEF, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1322 összevonva egy osztálynak nevezett csoportba különböző korú iskolás gyermeket, még akkor is, ha a szülők többsége már rég a jól felszerelt szomszéd településre járatja gyermekét. E maradi ellátási viszonyok konzerválása nem lehet érdeke a konzerv atív pártoknak sem. Mi, liberálisok azt mondjuk, hogy adjunk esélyt ezeknek a gyerekeknek is, biztosítsuk a feltételeit a hatékonyabb, költségkímélő, ugyanakkor magasabb színvonalú ellátásnak. Biztosítsunk jobb feltételeket az oktatás, az egészségügy, a sz ociális ellátás és a kulturális szolgáltatások körében. Biztosítsunk jobb életminőséget a rendelkezésünkre álló forrásokból polgárainknak a reformok segítségével. Tisztelt Országgyűlés! Maga a kistérség - ahogy elhangzott - három funkció ellátására képes: területfejlesztési, államigazgatási, önkormányzati közfeladatok ellátására. A most tárgyalt szabályozás alapvetően ezt az utóbbi funkciót öleli fel. A szabályozási javaslat a törvénnyel létrehozott kistérségi társulások rendszerének kialakítására irányul. A szabad demokraták úgy gondolják, hogy ha ebben a kérdéskörben végre előre tudunk lépni, akkor léphetünk tovább a másik két területen is. Ezért is szorgalmaztuk, hogy először ezt a kérdéskört járjuk körül. Ha itt végre sikerül áttörést elérnünk, ha végre van elfogadott törvényi szabályozás, akkor vághatunk bele a kistérségek tekintetében a területfejlesztési és az államigazgatási kérdéskör törvényi újraszabályozásába. Vagyis ezért nem támogattuk, hogy az önkormányzati reform egyik megalapozó döntésének hiá nyában vegyük elő és tárgyaljuk meg a területfejlesztési intézményrendszer új szabályozását. A szabad demokraták a területfejlesztési törvény megváltoztatását csak egyeztetett, egyetértésen alapuló tartalommal, a kormányprogramban lefektetettek szerint, az ott lefektetett célokkal összhangban tartják elfogadhatónak. A jelen formájában ismert előterjesztés még nem tekinthető ilyennek. Fontos tartalmi kérdés, hogy a jövőben hová telepítik a területfejlesztési forrásokat. A szabad demokraták a kormányprogramma l és az önkormányzati reformmal összhangban lévő szabályozást támogatják. Javasoljuk, hogy a fogadó intézményi rendszer épüljön rá a mai regionális fejlesztési ügynökségekre, és minden szinten kerüljük a struktúrák párhuzamos működését. Tisztelt Országgyűl és! A társulásoknak a beterjesztett módon, vagyis törvény erejével való létrejöttével szemben az ellenzék elvi éllel, keményen, “szó sem lehet róla” alapon lépett fel. Elmulasztották mérlegelni azt… (Dr. Kovács Zoltán: Ilyenről szó sem volt! - Zaj, közbesz ólások.) Az általános vitára alkalmasságát sem támogatták önök, tisztelt képviselőtársaim, a bizottsági üléseken, ezért gondolom, hogy elvi éllel azt mondták, hogy szó sem lehet róla, tárgyalási alapnak sem tekintik a benyújtott törvénycsomagot. Elmulaszto tták mérlegelni éppen ezért azt, hogy a kormány és az önkormányzati rendszer szereplői, a szakmai képviseletek egyáltalán miért számoltak ezzel a megoldással. Milyen szakmai érvek szólnak a javaslat mellett? Milyen előnyök származhatnak abból, ha ilyen mód on jönnek létre a kistérségi társulások? A kistérség egyre inkább a települések közötti szerves kapcsolat tere. Átlátható, a polgárok számára is kezelhető léptéket, méretet takar, amelyben az egyes közszolgáltatások optimálisan megszervezhetők. Az egyik le gfontosabb előny, hogy a stabil egységek kialakulhatnak, és biztosított lesz az országos lefedettség. A másik, amit szintén jól tudunk valamennyien, hogy stabil intézményi struktúra törvény által létrejött társulás esetén valósulhat meg a leggyorsabban, hi szen a szabályozási javaslat elfogadása esetén közvetlenül lehet kistérségi társulásra feladat- és hatáskört telepíteni. (12.10) A szabályozást kiváltó másik elem a működési feltételek gazdasági megalapozottságának hiánya. Jelenleg az önkormányzatok működé si feltételeit a költségvetés jórészt normatívákon keresztül biztosítja. Álláspontunk szerint a normatívák száma csökkenthető, abban az esetben természetesen, ha a kistérségi társulási rendszer kialakul, hiszen ez differenciált feladat- és hatáskörtelepít éssel jár együtt, és módot ad arra is, hogy az egyes normatívák összevonására, átcsoportosítására is sor kerüljön.
