Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KUZMA LÁSZLÓ, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1307 emberi élet feltételei. Nem azon múlik az életképesség - és az oktatási bizottság előadójaként erre külön kell hogy hivatkozzam , hogy a nyolc osztályt végző gyermekek éppen ott vannak a településen, hanem az életképességet sokkal inkább biztosíthatja az, ha magasabban iskolázott, és jól hasznosítható végzettséggel, tudással felvértezett emberek élnek a településen. Ez biztosíthatja egy településnek és egy egész kistérségnek a kitörés és a fejlődés lehetőségét. Tisztelt Ház! Mi szolgálja az oktatás területén a feladatellátás színvonalának az emelését? Nyilván az, ha a rendelk ezésre álló erőforrásokat optimálisan lehet felhasználni. Nem igaz az, hogy eltérő nagyságú települések, mondjuk, egy megyei jogú város vagy egy nagyobb város és egy kisebb település ne tudnának jól együttműködni, hiszen normális feladatmegosztással az egy üttműködésnek nagyon jó példáit lehet találni. Szóba hoztunk például Szeged térségében egy jól működő hulladékgazdálkodási együttműködést, környezetvédelmi társulás létrehozását, térségi óvoda, iskolaszövetség megalakítását, és ezeket mindmind érvnek tek intjük amellett, hogy igenis van társulási kedv és hajlandóság azokban a térségekben, ahol az innovációnak ezekkel a forrásaival számolni kívánnak. Ami pedig az oktatásügyet közvetlenül illeti, megállapítottuk, hogy nem jelenthet érinthetetlenséget az okta tásügy önkormányzati feladatellátásában a fejlesztési igény. A kihívásokhoz mindenképpen hozzá kell alakítani a rendszert, és a törvénycsomag részét képező oktatási törvény módosítását is ezért mindenképpen támogatjuk. Ha egy térségben az oktatási szolgált atások jobban biztosíthatók térségi módon - bizonyos szolgáltatások, például gyógypedagógiai, logopédiai vagy egyéb szakmai szolgáltatások , akkor azokat igenis térségi szinten kell tudni megszervezni és megoldani. Egy nagyon sajátos logikával is találkoz tunk, amely a többségi vélemény szerint tarthatatlan, mégpedig azzal a logikával, hogy a társulások eddig is jó tapasztalatokat hozhattak. Ezek a tapasztalatok éppen azt fejezik ki, hogy a szabad társulások közakaratot fejeznek ki, és éppen ebből arra köve tkeztettek egyes képviselők és az ellenzék is, hogy ilyen módon ezt a szabad akaratban megnyilvánuló társulási hajlandóságot nem szabad törvénnyel általánossá tenni, és feltételként szabni. Azt hiszem, ez csak fából vaskarikaként tekinthető gondolatmenet. A mi véleményünk szerint a pozitív példákat, a jó társulási példákat a leghatározottabban arra kell felhasználni, hogy ezek alapján az önkormányzati szolgáltatások minőségéhez szükséges fejlesztéseket meg tudjuk teremteni. (Dr. Kovács Zoltán: Miért mondtát ok az előző ciklusban...) Tisztelt Ház! Mindezek alapján az oktatási és tudományos bizottság a törvényjavaslatokat általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A megf ogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetője Kuzma László úr. Megadom a szót. KUZMA LÁSZLÓ , az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! A kistérségi társulást elviekben életképes, fontos intézménynek tartjuk. Ezt megmutatta az Orbánkormány politikája is, amely támogatta a helyi közigazgatási szint céljainak, feladatainak megoldása érdekében - m agasabb szintű összefogással - az erőforrások egyesítését. A társulás alkalmas arra, hogy megszüntesse a túlzott széttagoltságot azoknak a feladatoknak a megoldásában, amelyekre a települések együtt gyorsabban, hatékonyabban, jobb minőségben képesek. Ugyan akkor a kistérségi társulás még kellően érzékeny az egyes településeken lakók igényeire, a megoldások kidolgozásában a helyi sajátosságok, az azonosságok és a különbségek figyelembevételére. Nincs tehát bennünk elutasítás azzal a szándékkal szemben, hogy a kistérségi szint megerősödjön, hatékonyabb legyen. Ugyanakkor a többcélú kistérségi társulások létrehozását célzó jelen törvényjavaslat és az ezzel összefüggő törvénymódosítási javaslatok alapjaiban eltérnek attól az iránytól, amelyet támogatni
