Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 17 (132. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH IMRE, az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1299 szétaprózódott, a kistelepülések önálló feladatellátása nem kellően hatékony, és ezzel az ellenzéki képviselőtársaim is egyetértettek a bizottsági ülésen. A kistérségek kialakításának másik fő célja a minőségi közszolgáltatások nyújtása az emberek számá ra. Véleményünk szerint így, a többcélú kistérségi társulások kialakításával elérhető közelségbe kerül egy sor magasabb színvonalú közszolgáltatás. Bizottságunk a kistérségek fontosságában egyetértett, a létrehozás módjában nem volt egyetértés a kormánypár ti és az ellenzéki képviselők között. Ellenzéki képviselőtársaim a kötelező kistérségi társulások rendszerének kialakítását nem tartják célszerűnek. Nézzük azonban, hogy milyen előnyök származhatnak abból, ha ilyen módon, tehát kötelező jelleggel jönnek lé tre a kistérségi társulások. Stabil egységek alakulhatnak ki, biztosítható és véleményünk szerint csak így biztosítható az országos lefedettség. Érdemes figyelembe venni, hogy a kistérség kategóriája egyrészt jelent szerves kapcsolatot a települések között , másrészt akkora méretet jelent, amelyben az egyes közszolgáltatások már optimálisabban megszervezhetők. A stabil intézményi struktúra csak kötelező társulás esetén valósulhat meg, hiszen csak így lehet közvetlenül a kistérségi társulásra feladat- és hatá skört telepíteni. Tehát csak ebben az esetben van módja a törvényhozónak arra, hogy kivételesen a többcélú kistérségi társulásra törvénnyel önkormányzati feladatot és hatáskört telepítsen. Természetesen maga a szabályozás nem kérdőjelezi meg a már nagy szá mban működő önkormányzati társulások létét és intézményét, csupán azt mondja, hogy lehetnek olyan, a törvény által meghatározott kivételes feladatok, amelyeket ebben a társulási formában kell ellátni. A kötelező kistérségi társulás intézményrendszerének eg yik nagyon fontos jellemzője, hogy ebben a konstrukcióban egy szervezeti keretben történik a területfejlesztési, az önkormányzati és az államigazgatási funkció ellátása is, tehát a területfejlesztési feladatok szervezeti keretét is a többcélú társulás adja . Ez így egy gazdaságosabb, racionálisabb működést tesz lehetővé. A javaslat benyújtását egy nagyon széles körű társadalmi vita előzte meg, rangos tudományos, szakmai műhelyek dolgoztak a közigazgatás korszerűsítésének programján és annak elemein - ennek e llenére nem állítjuk, hogy e javaslat száz százalékig tökéletes. Azonban nem láttunk az előző időszakban egyetlenegyszer sem olyan konkrét javaslatot, mely ennek alternatívája lehetne, de ha valaki tud jobbat, beszéljük, vitassuk meg. A szocialista frakció kész kompromisszumokat kötni, és ehhez kérjük az ellenzéki képviselőtársainkat, hogy ezzel a felelősséggel vitassuk meg ezeket a javaslatokat. A bizottság tehát mindhárom javaslatot 12 igen és 10 nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak tartja, é s megvitatásra ajánlja az Országgyűlésnek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A megfogalmazódott kisebbségi véleményt Tóth Imre képviselő úr ismerteti. TÓTH IMRE , az önkormányzati bizottság kisebbségi vé leményének ismertetője : Tisztelt Ház! Úgy tudom, az általános többségi és kisebbségi véleménynyilvánítás gyakorlata és helyes tükrözése abból kell hogy kiinduljon, hogy valójában és ténylegesen mi hangzott el a bizottsági ülésen. Elképzelhető, hogy a többs égi vélemény mondójával szemben képletesen szólva nem egy bizottsági ülésen ültünk, mert a kormányzati oldal részéről ezek a megközelítések kevésbé hangzottak el, sokkal inkább a miniszter asszony expozéjának egyfajta másodlagos tükrözése az, ami elhangzot t. Ezzel szemben én ragaszkodni szeretnék a kisebbségi vélemény előadásánál szigorúan ahhoz, hogy a kisebbségi vélemények összességében mi módon fogalmazódtak meg. Az alapkiindulópont a kisebbségi vélemények egészénél az volt, arra a kérdésre való követke zetes visszatérés, hogy hol az integráló, szinkronizáló, átfogó közigazgatási, államigazgatási koncepció. Nincs! 2003ban egész évben ezt kérdezgettük, de érdemi válasz, különösképpen tervezet, anyag nem volt, nincs a kezünkben. Nem csereszabatos ezzel az anyaggal, amelyről most tárgyalunk.
