Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 16 (122. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GEDEI JÓZSEF (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
125 ELNÖ K (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, a kormány nevében kíváne valaki válaszolni az elhangzottakra. (Nem érkezik jelzés.) Nem. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Gedei József képviselő úr, “Csináljuk együtt!” címmel. A képviselő urat illeti a szó. DR. GEDEI JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt fáradhatatlan Képviselőtársaim! “Csináljátok együtt!” - ezt mondták a New Yorki magyarok a külügyi bizottság fellépő tagjainak 2003 őszén a New Yorki magyar házban. “Ha külföldön vagyto k, legyetek baloldaliak vagy jobboldaliak, mindannyian a magyar nemzetet kell hogy képviseljétek. Csináljátok együtt!” - szólt ismételten az a felszólítás, amit megfogalmazhattak volna a vajdasági, felvidéki vagy éppen az erdélyi magyarok is. Többet nem mo ndott a hozzászóló, de nem is kellett, tudtuk, hogy jogosan kaptunk intőt. Bár a magyar külpolitika egyik fő szempontja 1990 óta a határon túli magyarok támogatása, az utóbbi időszakban külföldre utazó politikusaink közül egyre többen viszik ki magukkal az itthoni fertőzést, azt a rossz magyar hagyományt, ami vitatkozó nemes őseink véres pártviszályaiban gyökerezik. Sőt, néhányan az itthoni éles szembenállást, megosztottságot, a két Magyarország vízióját kívánják a határon túli magyarok között létrehozni, s ajnos nem eredménytelenül. Pedig az elmúlt év nem volt hiábavaló, sikeres volt a magyar külpolitika, jól képviselte a határon túli magyarokat. Kedvezően alakultak a nemzetközi folyamatok is, olyan megállapodások, európai dokumentumok születtek, amelyek a h atáron túli magyarok jogainak érvényesítését nagyságrendekkel megkönnyítik. Az Európai Tanács elfogadta az úgynevezett Grossjelentést, ami az európai konfliktusok megoldásának egyik eszközeként ajánlja az autonóm területek pozitív tapasztalatait. Látva az újabb, az Európai Tanács elé kerülő javaslatokat, már most megállapítható, 2004 az autonómia éve lesz - a békés úton elérendő autonómia, ami valódi európai ügy. A régiók, a helyi közösségek, a kulturális azonosságokat őrző egyének önrendelkezési joga a tá guló Európában is felülírja az egynyelvű, homogén nemzetállam vízióját. Hogy konkrétan mit jelent ez? Ezt Markó Béla szavai szerint úgy lehetne jellemezni: minél szélesebb önkormányzatiság, növekvő gazdasági erő, bővülő anyanyelvi, művelődési és oktatási i ntézményrendszer, részvétel a közös döntések meghozatalában, önálló döntési jog, de csakis a minket, illetve az őket megillető kérdésekben, egyszóval kulturális és közigazgatási autonómia. A jól működő baszk, katalán, déltiroli autonómiák és a Grossjelen tés megerősítette az erdélyi magyarság hitét abban, hogy nemcsak azért igényelheti a maga számára azt, mert ennek kezdeti formáját még a román kommunizmus is biztosította, hanem azért is, mert egy európai országban ez elfogadott kerete a kisebbségi jogok g yakorlásának. Ezt megértetni az Európába tartó Romániával, a román partnerekkel, s még inkább a félelmekkel és komplexusokkal fertőzött román társadalommal nagyon nehéz lesz. A feladat tehát az, hogy megértessük a román közvéleménnyel, hogy az erdélyi magy arság és az őket támogató anyaország törekvései nem fenyegetik a román állam egységét, nem sértik szuverenitását, éppen ellenkezőleg, garantálják ezeket. Ezt a feladatot nem tudjuk különkülön megoldani, csakis úgy tudjuk megtartani a határon túli magyarok at szülőföldjükön, csakis úgy tudjuk jogaikat bővíteni, ha a baloldal és a jobboldal mielőbb rendezik a vitás kérdéseket, és együttes erővel lépnek fel az európai fórumokon. Tisztelt Képviselőtársaim! Szükség van a Markó Béla által felvetett magyarmagyar paktumra. Javasolom: csináljuk együtt! ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kérdezem, a kormány nevében kíváne valaki reagálni az elhangzottakra. (Nem érkezik jelzés.) Nem kíván.
