Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 16 (122. szám) - Személyi ügy: - A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KERÉNYI JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
116 Tehát véleményünk szerint nem szabad megengedni, hogy a magyar borok zászlóshajójaként emlegetett borkülönlegesség azért váljon általános borkategóriává, mert mások pillanatnyi piaci érdekei esetleg így kívánják. Tisztelt Elnök Úr! A tokaji név és az aszúbor mint önálló borkategória a fogyasztói köztudatban teljesen összeolvadt akár Magyarországon, akár külföldön. Ez pontosan olyan, mint mondjuk, ha Japánban azt mondo m, hogy Magyarország, mindenkinek Puskás Öcsi jut az eszébe, vagy ha azt mondom, hogy tokaji, akkor mindenkinek a fejében nem a furmint, hárslevelű, hanem az aszú mint borkategória fogalmazódik meg. Tehát ez az összeolvadás olyan erős, hogy az aszú szó az emberek tudatában, mondhatjuk, földrajzi származásra utaló megjelölésként jelenik meg. Persze ez nem véletlen, hiszen TokajHegyalján az aszú szőlőbor kifejezés - ahogy előttem már a múltkori vitában Demeter képviselőtársam elmondta - már az 1570es évektő l használt fogalom, mint ahogyan a főbort is az 1500as évek második felétől találjuk a forrásokban. Egyébként megtévesztő, mert ez utóbbinak a használata időközben elhalványult, különösen akkor, amikor a 19. század húszas éveiben megjelent a lengyelek ált al használt szamorodni kifejezés. Tehát ez háttérbe szorította a főbor elnevezését. Tisztelt Képviselőtársaim! Persze az igaz, hogy a magyar törvénykezésben megtalálható egy időben az aszú mint önállóan használható borkategória, gondolok itt a '24es, a '3 6os vagy az '59es törvényekre. Ugyanakkor ezekben az időszakokban mégsem vált ezen területeken meghatározó borféleséggé. Ezt az is alátámasztja, hogy nem hallottunk jelentős hazai és nemzetközi versenyeken elért eredményeikről, vagy ha megnézzük most pél dául a móri pincéket, nincsenek olyan muzeális borkészleteik, mint akár Hegyalján vannak. Az a kérdés tehát, hogy akkor érdemese egy ritkán előállítható, néhány hektoliternyi mennyiség miatt önálló borkategóriát létrehozni úgy, hogy ezzel megzavarjuk a fo gyasztót, és esetlegesen veszélybe sodorhatjuk a nemzetközi versenyeken is helytálló zászlósborunkat, az igazi hungarikumot, a tokaji aszút. Mi úgy véljük Hegyalján, hogy a különleges minőségű borokon belül számos elnevezés között választhatnak azok a borv idékek, ahol magasabb minőség előállítására törekednek, például ilyen a kései szüret, a válogatott termésből szüretelt vagy a töppedt szőlőből készült bor vagy a jégbor, de mondhatnám például a szuperior vagy a rezerv elnevezéseket is. A most előttünk lévő bortörvénytervezetben, ha az aszú mindenki által használható, általános borkategória lenne, akkor a tokaji aszúborok készítésének előírásainál és ellenőrzésénél enyhébb követelményeket támasztanánk az aszúborokkal szemben. Viszont ezek a termelők a tokaji aszúval versenyző borokat vinnék piacra, a tokaji aszúról a fogyasztókban kialakult pozitív képre alapozva és az erre felépített stratégiával. Ez az érintett tokaji borkülönlegességeknek bizony igen jelentős piaci zavarokat okozhatna, miközben a fogyasztó k megtévesztését tennék lehetővé. Még egy apró, de nem elhanyagolható érvet hadd említsek. Jól tudjuk, hogy most folyik a szlovákmagyar tokajinak a kérdése, és talán már látjuk az alagút végét. Meggyőződésem, hogy ha az eredeti formában szerepel az általa m elmondott aszú és a főbor, akkor ez esetlegesen veszélyeztetheti a megállapodás sikerét. Tudniillik az alapállás az, hogy csak az úgynevezett történelmi tokajhegyaljai területeket ismerjük el, és hogy tiltsuk meg a ma már 907 hektárra kibővített szlovák tokaji részen, hogy a három községhatáron kívül is készítsenek tokaji borokat. Tehát ezen logika mentén haladva, ha Magyarországon általános borkategóriává tesszük az aszúbort, akkor ez Szlovákiának nagyon jó érve vagy precedense lehet arra vonatkozóan, h ogy ezentúl készülhet aszú, mondjuk, Csörgőn, Bárin vagy egyéb más területeken. Úgy gondoljuk tehát, hogy a szlovák tokaji vita közepette és az európai uniós csatlakozásunk közepén ebben a magas minőségi kategóriában a borkülönlegességünk védelme érdekében inkább szigorítani kellene a szabályozást, nem pedig enyhíteni. Tisztelt Elnök Úr! Egyébként a tokajhegyaljai borvidék az elmúlt években is nagyon sokat tett annak érdekében, hogy a tokaji borok és ezen belül különösen a magas minőségű aszúborok végre vi sszanyerjék méltó hírüket a hazai és a nemzetközi piacokon. Nem kis erőfeszítés ez. Azt hiszem,