Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 9 (130. szám) - Jelentés a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program megvalósulásáról, az ellátó-intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatáról, valamint a jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javasla... - ELNÖK (Harrach Péter): - MESTERHÁZY ATTILA gyermek-, ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár:
1138 kívánjuk liberalizálni a kábítószert semmilyen formában sem. Ezt fontos hangsúlyoz ni, mert néha talán implicite a feltett kérdésekből vagy véleményekből mintha ezt lehetett volna kihallani. Ebből kifolyólag változike a drogstratégia, amit elfogadtunk 2000ben? Nem változik a drogstratégia, hiszen azon az úton megyünk tovább, amit kitűz ött a nemzeti drogstratégia. De van egy ennél erősebb érvem: azért sem változik a drogstratégia, és azért sem változik ez az út, mert a lelkiismeretünk határozza meg azt a célt, amit el szeretnénk érni, ez pedig az, hogy ne legyen kábítószerprobléma Magya rországon. Ebből kifolyólag nem változhat az az út, nem változhatnak a célkitűzések. Kérdés volt, keményen fel kelle lépni a terjesztők ellen. Természetesen, keményen fel kell lépni; Gusztos képviselő úr mondott is erre példát vezérszónoki felszólalásában . Kelle büntetni? Igen, nagyon szigorúan kell büntetni. A Btk. nem is hozott ebben újat, a változtatás nem érintette. Zárójelben jegyzem meg, a fogyasztó is büntethető, tehát nem teljesen igaz az, hogy most az elterelés intézményével egyetlenegy fogyasztó t nem lehet büntetni. Nem részletezném, aki olvasta, az tudja, hogy miről beszélek. Nagyon sok személyes példa is elhangzott a felszólalók részéről; hadd osszak meg én is egy személyes példát a magam részéről. Alkalmam volt fél évet Hollandiában tanulni eg y európai uniós ösztöndíjjal, és Hollandia az az ország, ahol valóban liberalizált a könnyű drogok használata. Szeretném jelenteni, hogy nekem sikerült fél évet úgy eltöltenem Hollandiában, hogy nem próbáltam ki a kábítószert, és itthon sem próbáltam ki an nak egyetlenegy formáját sem. Miért tartom ezt fontosnak? Zsigó képviselő úr is sokszor hangsúlyozta a család szerepét, és hogy fontose a család. Azt gondolom, hogy a család az alapvető egysége ennek az egész problémának és az egész probléma megoldásának. Fontos a megelőzésben, fontos a kezelésben, a rehabilitációban, és fontos a reintegrációban, de rögtön hozzáteszem, még az elterelésben is az egyik alapvető elem a család. Megpróbáljuk bevonni a családokat ebbe a munkába, hiszen nélkülük egyszerűen nem le het hosszú távú eredményt elérni, mert a szilárd értékrendet, a pozitív életcélokat elsősorban a család tudja belenevelni a gyerekekbe, és minden más eszköz csak másodlagos, ezért azt gondolom, hogy a család alapvető segítője ennek a folyamatnak. Azt gondo lom, hogy igazából az elérési útvonalakon és a módszereken vitatkoztak ma a képviselők, vitatkoztunk, és ez nem baj: különböző értékrendet vallunk, különböző szellemiségben hiszünk. Mi azt gondoljuk, és abban hiszünk, hogy az a helyes, hogy ha egy fiatalna k, ha egyszer véletlenül kipróbálja, pontosan azokból az okokból kifolyólag, amit Pettkó vagy Csáky képviselő úr is említett - mert olyan a környezet, olyan a nyomás egy fiatalon, mert olyan a tudat, mert ma az a divat, ami nagyon káros dolog , esetleg eg y bizonyos helyzetben mégsem tud nemet mondani egy jointra, egy füves cigarettára, és ebből problémája van, akkor ne rögtön jogi következményekkel szembesüljön, legyen még egy lehetősége arra, hogy visszatérjen a helyes útra. Ezt a lehetőséget szeretnénk m egadni ezzel az eltereléssel. Semmi többről nincsen szó, pusztán erről. Zárásképpen mondom, ezért inkább egy olyan kedvenc szófordulatot említenék, amit általában a fideszes képviselők szoktak emlegetni: nem ördögtől való elismerni a másik fél eredményeit. Én azt gondolom, ezt megtettem a felszólalásomban, mert véleményem szerint ez a kérdéskör egy kicsit ugyanolyan, mint az Európai Unió. Azt gondolom, hogy a rendszerváltással kezdődött el az a folyamat az Európai Unióban is, ami azt eredményezi, hogy most május 1jén az Európai Unió tagjai leszünk. Valószínűleg a kábítószerprobléma kezelése se a Fideszkormánnyal, se a Hornkormánnyal, se az Antallkormánnyal, és egészen biztosan nem a Medgyessykormánnyal kezdődött el, ezért azt gondolom, hogy ebben minde nféleképpen fontos némi tolerancia és önmérséklet. Amit Zsigó képviselő úr említett az eseti bizottságról, azt Juhász Gábor MSZPs képviselő vezette, de hogy esetleg egykét számot mondjak - mert a költségvetésről is volt néhány szó , 1999ben 55,3 millió forint volt kábítószerügyre, 2000ben 746 millió 500 ezer, 2001ben 563 millió,
