Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 16 (122. szám) - Személyi ügy: - A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
105 veszélyeztetné. Értem, de ezzel, hogy a helyi döntési kompetencia megkérdőjelezhetetlen, nem tartom olyan nagy problémának. Ugyancsak az eredetigazolásnál az eredetigazolás és a származási bizonylatok kiadása azon a l áncon megy keresztül, amely az adott borforgalmazásban az érdekeltek körét is jelenti. Itt megjegyzem, hogy több helyről érkezett olyan felvetés, hogy a minősítést, már a borminősítést is esetlegesen lehetne decentralizálni borvidékekre, vagy regionálisan borvidéki akkreditált laborokra, amelyek felett a felügyelet, nyilván az OBI eddigi állami jogosítványainak nem megkurtításával, hanem annak teljes fenntartásával érvényesülne, de ezeknek az akkreditált laboroknak az elérhetősége, azok működése, tekintette l, hogy kötődnek a borrégióhoz vagy az adott borvidékhez, már mindenféleképpen kezelhető. Nagyon sok problémát felvet, hogy mi lesz a melléktermékkel, a törköllyel és a borsöprűvel, és mi van a lepárlással, lehete lepárolni, nem lehet lepárolni, mikor leh et lepárolni, és mit lehet lepárolni. Majdnem minden kormány megküzd azzal, hogy amikor eladatlan borkészletek vannak - hogy ennek mi az oka, az több összetevőből is áll, nem mindig csak a piac beszűkülése, hanem esetlegesen máshonnan megjelenő borok vagy bornak látszó termékek piacrontó hatása , hogy és milyen feltételekkel ad ki lepárlási engedélyt vagy esetleg lepárlási támogatást. Ezt nem nagyon javasolnám egyik kormánynak sem, a mostaninak sem, hogy a lepárlást támogassa, illetve úgy vonjon ki bort a piacról, hogy ezt lepároltatja. Mert mi tudjuk, ez az egyik lehetősége annak, hogy bizonyos borkészletek más irányba mozduljanak meg, mintsem az eredeti rendeltetésük lett volna. Azok a kisebb borászatok és borászati tevékenységet folytatók, akik most nem látják biztosítottnak, hogy az ő borsöprűjük és a törkölyük hogyan kerül elszámolásra... Ki lesz jelölve három vagy négy hely az országban, ahova szállítani kell, vagy meglesz hegyvidékenként bizonyos nagysághoz, illetve melléktermékhez kötött mennyiség al apján az a rendszer, amely a helybeli megsemmisítést ellenőrzött körülmények között igazolni tudná. Erre ígéret van a minisztériumtól, hogy ezt rendeletileg szabályozzák. Én nem tartanám rossznak, ha már a törvény tartalmazna erre utalásokat, nyilván nem a hely kijelölésével, hanem a mennyiség, a megsemmisítés, illetve a feldolgozónak történő átadás tekintetében; mert ez már felveti ugyanazt a problémát, amit a képviselő úr az árutermelő szőlő és az árutermelő borászat kapcsán említ. Igen, itt valóban hiány zik az árutermelés megfogalmazása, mert az árutermelő szőlő az 500 négyzetméter feletti területtel borzasztó nagy differenciára enged következtetni. Itt az is árutermelőnek számít, aki mondjuk egy holdon, 6000 négyzetméteren gazdálkodik, és van neki, mondj uk, három- vagy négyhektónyi értékesítése egy évben. Őrá ugyanazok a szabályok vonatkoznak eleve. Itt nem az eredetigazolásról van szó, ott mindenki egyforma, nem lehet kivételt tenni. De azoknál a szabályoknál, amelyek az adóraktárra, a szakképzettségre, illetve a pincészet működésére vonatkoznak, bizony meg kell tenni, még úgy is, hogy ezek esetlegesen, ha az enyhébb szabályozás irányába megyünk, bizonyos mentességet kapjanak, vagy ha meg akarjuk tartani a rendszerben a szakképzettséghez kötést, akkor itt a hegyközségek egy bizonyos területnagysági vagy értékesítési mennyiségig közösen egy ilyen alkalmazott foglalkoztatásával ezt a problémát meg tudják oldani. De erre is egzakt és egyértelmű szabályok kellenek nyilvánvalóan, nem csak utalás. Probléma volt Balatonfüreden - és ez volt az egyik legélesebb , hogy a borvidékek száma sok, kevés, kicsi, nagy, mennyiben lehet ezt kezelni úgy, hogy borrégiókat hozunk létre, és ebbe különböző integrációs tevékenységek összekapcsolásával bevonunk borvidékeket. Font ú r hozta a kunsági borvidék példáját, teljesen jogosan, mint az ország egyik huszonhétezeregynéhányszáz hektáros borvidékét, amely a szavazati jogát nem tudja érvényesíteni megfelelően a Hegyközségek Nemzeti Tanácsában, mert a képviseleti jogosítványa nem több mint… - most nem mondok példát, bizony van olyan, ami 650 hektárnyi nagyságú borvidék. Természetes, hogy valamennyi borvidék védi az érdekeit, és azt mondja, hogy neki a piacon való megjelenésre feltétlenül szüksége van ahhoz, hogy önállóan, törvénnye l garantáltan megjelenjen. Azon azonban tényleg el kellene gondolkodni… Kivéve a védetteket, tehát ez a történet nem szól sem Szekszárdról, sem Tokajról,
