Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 9 (130. szám) - A személyazonosító igazolvánnyal történő utazással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ):
1039 megfogalmazást. Nemcsak a külföldre utazásról szóló törvény, hanem a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény esetében is egyértelműen ki kellene mondani, h ogy a módosítandó törvény mely konkrét szakaszában felsorolt, a központi adatkezelő szerv által kezelt adatokat veheti át a határőrség. Tisztelt Országgyűlés! A FideszMagyar Polgári Szövetség támogatja ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Bízunk abb an, hogy a néhány szükséges módosítást követően olyan törvényszöveg kerülhet elfogadásra, amely nemzetünk polgáraihoz, leendő uniós polgárokhoz méltó módon rögzíti e nagy jelentőségű változás jogi szabályozását. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Világosi Gábor, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselője. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitká r Úr! A Szabad Demokraták Szövetségének több dokumentuma is említette - miniszter asszony, elnézést - az elmúlt évtizedben is, több mint egy évtizedben a határok átjárhatóságát, és meg kell vallani, hogy mintegy 1015 évvel ezelőtt ez a kijelentés, ez a me gállapítás, hogy a határok átjárhatóvá válnak, még akár utópisztikusnak is tűnhetett. Most, 2004re azonban már elmondhatjuk azt, hogy ez valóság. Annál is érdekesebb ez a kérdés, hiszen az 1966ban az ENSZben elfogadott polgári és politikai jogok nemzetk özi egyezségokmánya sem kérdőjelezi meg az államoknak azt a jogát, hogy saját maguk határozhassák meg, hogy kit és milyen feltételekkel engednek be területükre, azaz a más ország területére való belépés nem jelent alanyi jogot. Ez a nemzeti szuverenitás kö rébe tartozik. Tény azonban az, hogy az Európai Unió az a sajátos szervezeti és jogi képződmény, ami lehetővé teszi az úgynevezett uniós állampolgárok számára, hogy az Unió területén és 1994től az európai gazdasági térség területén szabadon utazhassanak. A 2000 decemberében elfogadott Alapvető Jogok Chartája deklarálja: “Minden uniós polgárnak joga van szabadon mozogni és tartózkodni a tagállamok területén. A mozgás és tartózkodás szabadsága kiterjeszthető az Európai Közösség alapító szerződésével összhang ban harmadik államnak a tagállam területén jogszerűen tartózkodó polgáraira is.” - írja a 45. cikkben. Számunkra, magyarok számára az elmúlt évtizedben fokozatosan bővült azoknak az országoknak a köre, ahová előzetes engedély, azaz vízum nélkül is beutazha tunk, illetve tartózkodhatunk. Ezek a lehetőségek kétoldalú nemzetközi szerződéseken alapulnak és alapultak, azaz - visszautalnék az előbb mondottakra - nem jelentenek alanyi jogot az adott országba való belépéshez, illetve tartózkodáshoz. (10.00) 2004. má jus 1jétől a magyar állampolgárok számára is sokkal szélesebb jogok nyílnak meg ezen a területen is, élvezni fogjuk az uniós állampolgárság előnyeit. Mint ahogy a miniszter asszony expozéjában is elhangzott, apró lépés ez, de jelentős. A személyazonosító igazolvánnyal történő utazás tehát adminisztratíve teszi könnyebbé számunkra az európai gazdasági térség országaiba történő beutazást és ezzel együtt az otttartózkodást. Ez még, mint ahogy fideszes képviselőtársam is elmondta, nem jelenti azt, hogy scheng eni országgá válnánk. Ahhoz, hogy Schengen országa legyünk, schengeni ország, schengeni föld legyünk, még néhány évnek el kell telnie. 2004. május 1jétől tehát nem szűnik meg a belső határokon való ellenőrzés, ez már egy igazán nagy lépés lesz, amikor err e is sor kerül, ami várhatóan 2007ben lesz, és akkor már valóban elmondhatjuk, hogy átjárhatók a határok.
