Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 9 (130. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
1031 képviselő úr, a zt kell mondjam, hogy ez a szabályozás, ami, még egyszer mondom, képviselői indítvánnyal bekerült a költségvetési törvénybe, nem elégíti ki azokat a feltételeket, azokat a kritériumokat, amelyek alapján ilyen döntés megszülethetne Magyarországon. Miért nem elégíti ki? Azért nem elégíti ki, mert ahogy a jelenlegi szabályozás meg van fogalmazva, a kormánynak olyan jogot adna, amely joggal a kormány jelenleg nem rendelkezik. Jelenleg ezekkel a vagyontárgyakkal az ÁPV Rt. igazgatósága rendelkezik döntési jogkör rel. Az ÁPV Rt. igazgatóságának tagjai személyes vagyoni felelősséggel bírnak az általuk hozott döntésekért, mint ahogyan az a társasági törvény szabályai szerint értelemszerűen Magyarországon van, ebből következően ilyen jellegű átadás, amely ingyenes vag yonátadás térítésmentesen, egyrészt nem felelne meg a gondos gazdálkodás szabályainak, másrészt ellentétes lenne a privatizációs jelenleg hatályos szövegével is. Ebből következően azt kell mondjam, hogy az én ismereteim szerint olyan jellegű döntés nincs e lőkészületben, feltehetően nem is fog hozni ilyen jellegű döntést az ÁPV Rt. igazgatósága, amely döntés ezekkel az általam elmondott jogszabályhelyekkel, törvényi rendelkezésekkel ellentétes lenne. És nem tudok mondani olyan javaslatot képviselő úr számára , amely ezeket a jogi ellentmondásokat elhárítaná. Ráadásul itt exponálásra kerültek a Volántársaságok. Ebben az ügyben pedig világosan látnunk kell, hogy Magyarországon a jelenlegi szabályozás ott tart, hogy a parlament elkezdi tárgyalni a közlekedési jo gszabályok törvényi rendezését annak érdekében, hogy a május elsejétől érvényes uniós szabályok Magyarországon is biztosítsák azt, ami az Unióban követelmény. Nevezetesen, ha közszolgáltatási szerződést köt valamely személyszállítással foglalkozó vállalkoz ás valamely önkormányzattal vagy az állammal, akkor a közszolgáltatási szerződésben szereplő tételek veszteségének megtérítésére igényt tarthat. (9.20) Miután ez a szabályozás Magyarországon még nincs kialakítva, viszont május 1jétől ezt a szabályozást ér vényesíteni kell, ezért nyilvánvalóan addig közlekedési vállalatok privatizációs ügyeiben nem célszerű döntést hoznia a magyar kormánynak, illetve a magyar állam bármely képviselőjének, ameddig ez a szabályozás ki nem alakul, átláthatóvá nem válik, hogy ez mekkora költségvetési terhet jelent. Ha ez megtörténik, utána lehet majd ilyen döntéseket hozni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Ugyancsak napirend előtti felszólal ásra jelentkezett Glattfelder Béla, a Fidesz frakcióvezetőhelyettese, “Nem szűnik meg a bizonytalanság a mezőgazdaságban” címmel. Parancsoljon, öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. GLATTFELDER BÉLA (Fidesz) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölg yeim és Uraim! Két évvel és egy nappal ezelőtt Medgyessy Péter és Németh Imre, akkor még ellenzéki politikusként sajtótájékoztatót tartott Salgótarjánban. Sajtótájékoztatójuknak két fontos üzenete volt: egyrészt azt ígérték, hogy kormányra kerülésük esetén véget vetnek a mezőgazdaság megosztottságának, és ha kormányra kerülnek, akkor válságkezelésre lesz szükség. Nos, azt hiszem, ez volt az a két ígéret, amiről elmondhatjuk, hogy tényleg beváltották - az összes többiről ezt nem lehet elmondani , viszont al igha gondolta akkor bárki, hogy ezeknek az ígéreteknek a beváltására úgy fog sor kerülni, ezt talán még ők sem hitték, hogy a mezőgazdaság megosztottsága azzal ér majd véget, hogy soha nem látott mértékű összefogás alakul ki a kormánnyal szemben, tételesen a Medgyessy Péter, Németh Imre és Szanyi Tibor által fémjelzett agrárpolitika ellen, mert valamennyi érdekképviselet összefog az ellen, ami az országban folyik. Senki sem gondolta, talán még ők maguk sem gondolták akkor, hogy azért lesz majd szükség válsá gkezelésre, mert a magyar mezőgazdaság olyan mély válságba fog süllyedni, amilyet még a legidősebb gazdák sem láttak egész életükben.
