Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 16 (122. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. MEDGYESSY PÉTER miniszterelnök:
11 megfelelni. (Taps a kormánypártok soraiban.) Szükség van az őszinte szóra. Túlbecsültük gazdaságunk erejét, lebecsültük az európai gazdaságok, felvevőpiacaink nehézségeit. A gyengeség ek elismerése csak akkor hiba, ha nem tudjuk, merre menjünk. Hibátlan politika nincs, csak megújulásra képtelen vagy megújulásra képes. Nekünk van merszünk nemcsak másként, de mást is tenni, mást, mint eddig, mint ahogyan eddig cselekedtünk. Kell hozzá bát orság, mert nem megy küzdelem és konfliktusok nélkül, és én ezt tudom; tudom és vállalom közös célunk, a modern, európai Magyar Köztársaság megteremtése érdekében. (Taps az MSZP soraiban.) És nem vitatom, hogy a túloldalon ülők is ezt akarják, csak talán m ásként. Mit akarunk? Építsünk modern köztársaságot! Mit is jelent ez a számomra? Ez olyan országot, ahol a munkáért tisztességes jövedelem jár; ahol megadatik a munkahely biztonsága; ahol a család nagyobb lakásba költözhet, ha új családtag érkezik (Taps az MSZP soraiban.) ; ahol gyorsabb, biztonságosabb és olcsóbb az út Budapestről Szegedre (Taps az MSZP soraiban.) ; ahol az orvosi rendelőkben gyors és szakszerű a segítség, a kórházakban korszerűek a műszerek; ahol keskenyebb szakadék választja el a szegények et a jobb módúaktól, és ahol ez a szakadék nem áthidalhatatlan; ahol a közélet, a közbeszéd is modern és európai, nyugodt és civilizált. (Taps az MSZP soraiban.) Igen, ez a mainál modernebb, európai Magyarország sok szempontból olyan, mint szomszédunk, Aus ztria, hogy ha nyugat felé tartunk, ne legyen szembetűnő a különbség, hogy néhány évvel uniós csatlakozásunk után ne tűnjön fel, hol is húzódott az emlékeinkből már kiradírozott határ. Tisztelt Ház! Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! A kormány mandátumának félid ejéhez érkezett. Ideje van a számvetésnek. Változni és változtatni kell. Magam és a kormányom készen áll erre. A változás és a változtatás politikáját négy területre összpontosítjuk. Először: megerősítjük a gazdaságot, mert ez a modern köztársaság alapja. Másodszor: nagyobb sebességre kapcsolunk a modernizációs programokban, így utakat és autópályákat építünk, mert ez teremt új munkahelyeket. Kiemelt figyelmet és összeget fordítunk a felnőttoktatásra és a képzésre, mert így őrizzük meg a mai munkahelyeket. Modernizáljuk a gyógyítást, újjászervezzük az egészségügyi ellátást, mert a népességi mutatók, az emberek egészségi állapotának javítása sürgős beavatkozást igényel. Harmadszor: minden segítséget megadunk ahhoz, hogy maradéktalanul fölhasználjuk az Unió és a magyar költségvetés közös forrásait. 2006 végéig 1350 milliárd forint segíti a modern Magyarország megteremtését. Negyedszer: összefogást és egységet teremtünk, mert hiszem, hogy enélkül nincs nemzeti felemelkedés. Jegyezzük meg jól: honi viszályainkat nem exportálhatjuk Európába! Nincs európai Magyarország politikai stílus nélkül, olyan politikai stílus nélkül, amely európai. (Taps a kormánypártok soraiban.) Mondtam az előbb, számomra kevés a gondról szólni, ha nem szólunk a megoldásokról. Kevés a diag nózis, ha nem készül recept. Csak így, együtt teljes a kép. Amit az elmúlt majd két esztendőben tettünk, nem azért teljesítettük, mert megígértük. Azért ígértük meg, mert szükség volt rá. Tanítók és tanítónők, ápolónők, idős emberek, gyermeket nevelő szülő k, magyar családok esélytelenül éltek a jövő kihívásaival szemben. Az előző kormányok tudták, hogy ezen a téren lépni kell; ők is tudták. De mindenki halogatta vagy ezért, vagy azért; vagy a gazdasági helyzet szorítása miatt, vagy azért, mert a választotta k csak a kiválasztottaknak akartak adni. Soha nem látott mértékben, 25 százalékkal nőtt a bérek vásárlóértéke. Tény ez? Igen, még azt is mondhatom, cáfolhatatlan tény. Érzik ezt az emberek mindennapjaikban? Bizony nem igazán. Okkal vágynak többre, megdolgo znak érte csakúgy, mint nyugateurópai társaik. Soha nem látott mértékben, 17 százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke. Tény? Az. Érzik ezt az idős emberek mindennapjaikban? Nem eléggé, mert még mindig nagyon sokkal tartozunk nekik. Tudniuk, tudnunk kell : ez a kormány nagyobb lépést tett meg, mint amekkora az erejéből tellett. Fogalmazhatnék úgy is: túl sokat tettünk azokért, akiknek eddig túl kevés jutott. (Taps a kormánypártok soraiban.) Én ezt, tisztelt hölgyeim és uraim, vállalom közgazdászként és min iszterelnökként, magyarként és jóérzésű emberként. Vállalom, mert kormányom legfontosabb célja az esélyteremtés, a szegénység és a kirekesztettség által emelt fal lerombolása.