Országgyűlési napló - 2003. évi téli rendkívüli ülésszak
2003. december 22 (120. szám) - Páva Zoltán (MSZP) - a gyermek-, ifjúsági és sportminiszterhez - „A Sport 21. programról” címmel - ELNÖK (Mandur László): - PÁVA ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - GYURCSÁNY FERENC gyermek-, ifjúsági és sportminiszter:
52 Azt gondolom, hogy a következő esztendőben, figyelembe véve az ellátás normatívájának 30 százalékos emelését is, sikerült a további fejlesztést is megalapozni, de rendkívül figyelemre méltónak tartom azt a gondolatát, azt a javaslatát , hogy ezekről a problémákról, ezekről a lehetőségekről folyamatosan beszélni kell, és hiába tesz meg mindent az állam, hiába dolgoznak civil szervezetek áldozatkész módon, ha és amennyiben a kisebb közösségekben a segíteni akarás nem válik eléggé kifejeze tté, és ebben az ügyben valamennyiünknek megvan a felelősségünk. Köszönöm. Páva Zoltán (MSZP) - a gyermek, ifjúsági és sportminiszterhez - „A Sport 21. programról” címmel ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Ház! Páva Zoltán, a Magyar Szocialista Párt képviselője, kérdést kíván feltenni a gyermek, ifjúsági és sportminiszternek: „ A Sport 21. programról” címmel. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. PÁVA ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. T isztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Elemezve a kialakult sportiskolai rendszert és hagyományokat, arra a megállapításra juthatunk, hogy a sportiskola fogalmát a múltban és a jelenben egyaránt nagyon eltérően értelmezték és használták. Sportiskolának nevezt ék azokat a közoktatási intézményeket, általános és középiskolákat, ahol testnevelés tagozat volt, később emelt szintű testnevelésoktatás folyt. Sportiskolai tagozatként működött a nagy hagyományú Központi Sportiskola is, a KSI, de sportiskolai megjelölés t kaptak azok a sportegyesületek is, ahol szervezett formában foglalkoztak az utánpótláskorú gyerekekkel és fiatalokkal. Sokszor tisztázatlan, hogy akár az egyik, akár a másik típus szerint működő sportiskolát hogyan működtetnék, ki lenne a fenntartó, ki f inanszírozná. Nincs kialakult, letisztult, egységes rendszer. Fontos feladatunk tehát a sportiskolák fogalmának tisztázása és tevékenységi körük meghatározása. Felvetődik továbbá, hogy a sportutánpótlás hazai bázisai, a nevelő egyesü letek anyagi és erkölcsi, sőt jogi szempontból egyaránt támogatásra szorulnak. A diákok iskolai leterheltsége sem növelhető tovább, viszont a diákok egészségi állapota sem megfelelő. Ezért tisztelettel kérdezem a miniszter urat: mit tesz a GYISM a fogalmi kérdések tisztázása érdekében, illetve egy egységes sportiskolai rendszer kiépítésére? Hogyan illeszkedik be az utánpótlásnevelés hazai rendszerébe a kiépítendő sportiskolai rendszer? Köszönöm. Várom megtisztelő válaszát. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm s zépen. A kérdésre Gyurcsány Ferenc gyermek- ifjúsági és sportminiszter úr válaszol. Parancsoljon! GYURCSÁNY FERENC gyermek, ifjúsági és sportminiszter : Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelet Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai nap következő óráiban fogjuk elfogadni a z új sporttörvényt, amellyel kapcsolatosan - miért tagadnánk? - bizonyos pontokon sok vita volt a kormány és az ellenzéki képviselők között. Volt ugyanakkor olyan pont, amelyben egyetértettünk. Ez a pont az, mely szerint a kormány sporttal kapcsolatos fele lősségének egyik nagy pillére az utánpótlásnevelésben való részvétel. Az utánpótlásnevelés szervezeti rendszere, finanszírozása ugyanakkor az elmúlt években, az elmúlt
