Országgyűlési napló - 2003. évi téli rendkívüli ülésszak
2003. december 22 (120. szám) - Bernáth Ildikó (Fidesz) - dr. Lévai Katalin tárca nélküli miniszterhez - “Az esélyegyenlőségről, a nők elleni erőszakról, a szavak és a tettek összhangjának fontosságáról” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. LÉVAI KATALIN tárca nélküli miniszter:
39 kormánypárti politikusok voltak. Országszerte érthető felháborodást váltott ki Wekler Ferenc megalázó eljárása volt feleségével, gyermekei édesanyjával szemben, de még őrajta is túltett az, ami Kékesi Tibor szocialis ta országgyűlési képviselőről derült ki a minap. Mint köztudott, a képviselő bántalmazta, szóban és tettleg megalázta szomszédját, aki ráadásul nő, és akinek tízéves kisfia is kénytelen volt végignézni Kékesi brutális viselkedését. Az esetről készült hitel es bizonyítékok alapján bántalmazás közben Kékesi Tibor azt üvöltözte szomszédasszonyának: “Majd én megmondom neked, mit kell csinálni, és te azt fogod csinálni!” Sőt, bunkó parasztnak is nevezte őt. (Moraj a Fidesz soraiban.) De honnan is ismerős számunk ra Kékesi Tibor? Ő az, akinek neve egy másik dicstelen történetben is felmerül - abban a történetben, amely Csonka Gábor, Lendvai Ildikó kampányfőnökének sokmilliós korrupciós ügye kapcsán vált közismertté, és amelyben Kékesi a hírek szerint szintén dicste len szerepet játszott. Kérdezem ezért a miniszter asszonyt: egyetérte azzal, hogy a politikusok által közvetített minta hatással van a társadalom erkölcsiségére és a társadalom által követett magatartásmintákra? Egyetérte azzal, hogy ha a kormányzati vag y a kormányhoz közel álló politikusok erőszakos cselekedetekre ragadtathatják magukat, akkor az emberekben joggal vetődhet fel a kérdés, hogy vajon biztonságban érezhetike magukat és családtagjaikat? Egyetérte azzal, hogy az ilyen esetekkel szemben a jog és az erkölcs legszigorúbb mércéje szerint kell fellépni, és egyetérte azzal, hogy a hallgatás ilyen esetben cinkosságot és bűnrészességet jelent a hatalmon lévők részéről? Nincs kétségem afelől, hogy mindezekben egyetért velem a miniszter asszony, mégis kíváncsian várom a válaszát, hogy mit tett és mit kíván tenni az ilyen és ehhez hasonló esetek megakadályozása érdekében; mit tett és mit kíván tenni, hogy ilyesmi soha többé ne fordulhasson elő. Készüle arra, hogy a miniszterelnökkel és a kormány tagjai val egyetértésben nyilatkozatban ítélje el azokat a káros és a társadalomra veszélyes magatartásmintákat, amelyeket a felidézett történetek alapján egyes kormánypárti politikusok sugároznak? Várom a megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A kérdésre Lévai Katalin tárca nélküli miniszter asszony válaszol. Parancsoljon, öné a szó, miniszter asszony. DR. LÉVAI KATALIN tárca nélküli miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! T isztelt Képviselő Asszony! Magam is fájdalommal értesültem a közelmúltban arról, hogy még a politikai élet legtekintélyesebb résztvevői körében is előfordul, hogy a nők elleni erőszak alkalmazásának hírébe keverednek. Az ön által említett két konkrét esett el kapcsolatban természetesen nem alkothatok ítéletet, hiszen ez az illetékes bíróságok és más jogorvoslati fórumok dolga. Tisztában vagyok azonban azzal, hogy a családon belüli és azon kívüli erőszak jelensége nem korlátozódik sem nálunk, sem a világ más fejlett országaiban a szegény, az iskolázatlan vagy más ok miatt perifériára szorult emberek szűkebb csoportjaira. Valóban, azokkal a kérdésekkel, amelyeket a képviselő asszony jogosan felvetett, egyetértek. A politikuséletnek, a közéletnek a szereplői nag y felelősséget vállalnak, az ő viselkedésük mértékadó és mintaadó lehet. Tudom azt is, hogy a nők elleni erőszak a nők hátrányos társadalmi helyzetében gyökerezik, és ennek a felszámolása csak egy nagyon hosszú és közös munka eredménye lehet, amelyben a po litikai és a közéleti szereplők, a civil és az egyházi szervezetek, valamennyi állampolgár, valamennyien politikusok, kormánypártiak, ellenzékiek egyaránt kell hogy közösen dolgozzanak. Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal fennállása óta elsőrendű fontosságo t tulajdonít mindenféle erőszak elleni küzdelemnek, így a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemnek is. Úgy gondoljuk, hogy egyszerre kell jogi, szociális, gazdasági és emberi jogi kérdéseket tisztázni. Magunk is
