Országgyűlési napló - 2003. évi téli rendkívüli ülésszak
2003. december 22 (120. szám) - Tatai-Tóth András (MSZP) - az oktatási miniszterhez - “A NAT-ról” címmel - ELNÖK (Mandur László): - SZABADOS TAMÁS oktatási minisztériumi államtitkár:
37 országos pedagógus szakmai szervezetek, pedagógusképző főiskolák, egyetemek, a Magyar Tudományos Akadémia és a munkaadói szervezetek delegálják, s mindössze három tagját az oktatási miniszter. Ezt a tekintélyes szakmai testületet nevezte az oktatási é s tudományos bizottság ülésén Pokorni Zoltán egy innenonnanamonnan delegált, bár kétségtelenül a törvény által jogokkal felruházott bizottságnak. Pokorni Zoltán álláspontjával ellentétben az Országos Köznevelési Tanács eddigi tevékenységét és jövőbeli sz erepét mi, oktatási ügyekkel foglalkozó kormánypárti képviselők alapvetően másként ítéljük meg. A közoktatási rendszer kiszámíthatóságát, stabilitását a legszélesebb szakmai és társadalmi közvélemény joggal követeli régóta. Ezt a szakmai stabilitást éppen az Országos Köznevelési Tanács képes garantálni a törvényben számára biztosított jogait gyakorolva. Csak így vonható ki ez a nagyon fontos terület a napi politikai csatározások köréből. Ellenzéki képviselők az oktatási törvény módosításával a NAT bevezetés ének elhalasztását kezdeményezték arra hivatkozva, hogy nincsenek meg a NAT bevezetéséhez szükséges feltételek. Ugyan túl nagy jelentőséget ennek a kezdeményezésnek nem tulajdonítok, hiszen a kormányváltás óta nem vagy alig volt olyan kormánypárti intézked és, amelyet ne nevezett volna kártékonynak az ellenzék, és amelynek azonnali visszavonását ne követelte volna. Kérdezem államtitkár úrtól, hogy milyen változtatások kerültek a Nemzeti alaptantervbe, milyen eredménnyel értek véget a tárgyalások (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét. - Zaj az ellenzéki oldalon.) , bevezethető lesze az új NAT a következő tanévben az első évfolyamon. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az interpellációra Szab ados Tamás oktatási államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, öné a szó, államtitkár úr. SZABADOS TAMÁS oktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A Nemzeti alaptanterv revíziója során végrehajtott vált ozások röviden a következőkben foglalhatók össze: az alaptantervi szabályozás kiterjesztése tizenkét évfolyamra, a követelményrendszer fejlesztő jellegének és a képességközpontúságnak az előterébe helyezése, a tudás integratív, tantárgyközi elemeinek hang súlyozása. Ugyanakkor erősödött a Nemzeti alaptanterv alaptantervi jellege. Alaptanterven azt a tantervtípust értjük, amely a minden tanuló számára megtanítandó, elsajátítandó tudás alapvető tartalmát, követelményeit foglalja magába, meghatározza az általá nos képzés keretében zajló nevelőoktató munka kötelező közös céljait, valamint a nevelőoktató munka alapjául szolgáló, az egyes tartalmi szakaszokban érvényesítendő fejlesztési feladatokat. A jelenleg érvényben lévő NATtól eltérően viszont nem tartalmaz ezen túlmenő részletes követelményeket. Ez a több országban is alkalmazott tantervtípus különösen alkalmas arra, hogy megvalósítása során ténylegesen érvényesülhessen az intézményi és pedagógusi önállóság, kellő teret kaphatnak a helyi szakmai döntések, a z innovációs törekvések, a modern műveltségi tartalmakat és pedagógiai gyakorlatot egyaránt tartalmazó tantárgyi programfejlesztések. A Nemzeti alaptanterv tartalmát érintő kérdésekben az OM törekedett a társadalmi konszenzus megteremtésére, ezért 2003. má jus 31. és október 13. között széles körű szakmai és társadalmi egyeztetések folytak. A munkaanyagot vitára bocsátottuk a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai és társadalmi szervezetek, a megyei pedagógiai intézetek, az OM háttérintézményei, a pedagóguské pzést folytató egyetemek és főiskolai karok, az oktatási intézmények, az iskolák és a szélesebb társadalmi nyilvánosság bevonásával. Októberben a szakszervezetekkel, majd az egyházakkal is egyeztettünk a változásokról. A közoktatási törvény előírásainak me gfelelően a kormányrendelet tervezetét véleményezte a Közoktatáspolitikai Tanács, egyetértési jogát gyakorolta az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság. A szerkesztők a szövegezés során igyekeztek valamennyi érdemi
