Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - A kutatási és technológiai innovációs alapról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KOZMA JÓZSEF, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
994 Minden olyan típusú támogatás, amely elősegíti azt, hogy ilyen típusú beruházások nagyobb arányban jöjjenek létr e Magyarországon, az ország stabilitását és versenyképességét szolgálja. Minden olyan típusú beruházás, amely ezeket a beruházásokat, vállalkozásokat behozza a felsőoktatás területére, lehetővé teszi, hogy a felsőoktatás megújuljon, és ezeknek a beruházáso knak a révén az ott folyó nemcsak kutatási, hanem másodlagos oktatási tevékenység révén egy biztosabb megélhetést, könnyebb elhelyezkedést, könnyebb munkába állást jelentsen azoknak a fiataloknak, akik a felsőoktatás intézményeiben részt vesznek. Ráadásul a kutatásfejlesztési tevékenység meghonosítását - és ezzel a néhány gondolattal szeretném zárni az expozémat - támogatjuk más eszközökkel is, hiszen a felsőoktatási reform és az adótörvények módosítása is kedvező helyzetet kíván teremteni ezeknek a típusú fejlesztéseknek. Amennyiben létrejön ez az alap, akkor már jövőre jelentős pályázatok írhatók ki arra, hogy K+F tevékenységet folytató vállalkozások betelepülhessenek egyetemi kampuszokra, innovációs központok jöhessenek létre szélesebb körben, mint ahogy az eddig történt. Mindemellett az adótörvényekben, amelyeknek a vitája korábban zajlott, speciális kedvezményeket nyújtottunk arra, hogy ha K+F tevékenységet végző vállalatok mindezt az egyetemi kampusz területén végzik, akkor a kutatásfejlesztéssel kapc solatos költségeiket egy többszörös szorzóval írhatják le a költségeikből, mint ha ezt egyetemen kívül végzik. S harmadrészt lehetővé tettük azt, hogy jövőre a minimálbér mértékéig az egyetemisták a saját egyetemükön belül adó- és járulékmentesen vállalhas sanak munkát, illetve vehessenek részt nemcsak oktatási, hanem kutatási tevékenységben is. Látni való, hogy ez egy átfogó stratégia része, hogy amit az egyik oldalon a kutatásfejlesztési alap létrehozása jelent, arra ráerősít a másik oldalon az adótörvény változásánál az az ösztönző rendszer, amely támogatni kívánja az ilyen tevékenységet, s harmadrészt egy oktatási, részben a hallgatók szociális helyzetét javító intézkedés szintén összhangban van ezekkel a célokkal, és összehozza ezeket az eszközöket, és próbál együttesen egyfajta áttörést elérni ezen a területen. A pályázatok útján kiosztható összegek mennyiségét ez az alap jelentősen megnöveli. Nem véletlen, hogy az a létrehozott tudomány- és technológiapolitikai tanácsadó testület, amely a kormány elhat ározása nyomán tavasszal létrejött, ezt támogatta, és bizonyos mértékig az sem véletlen, hogy a gazdasági vállalkozások legkülönbözőbb szakmai szervezetei is - azzal a fenntartással, hogy ha sikerül biztosítani azt, hogy az adóterhek különben ne növekedjen ek - támogatják az elképzelést, mert érzik az elgondolás újdonságát, azt, hogy a saját befizetéseik visszaáramolva a gazdaság szférájába, az ország egészének a versenyképességét javítják. Kérem, hogy támogassák ennek a tervnek a megszületését, amelyre a ku tatásfejlesztés területe nagyon régóta vár. Legelőször maga a gondolat Pungor Ernő akadémikustól merült föl a kilencvenes évek elején, és hála istennek mondhatom, hogy a kormányzati politika most, a negyedik ciklusban végül is fogadókész volt ennek a gond olatnak és ennek a tervnek az elfogadására. Legyenek önök is fogadókészek, támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, miniszter úr, az expozéját. A bizottsági előadók fölszólalá sára és a gazdasági bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül most sor. Megadom a szót Kozma Józsefnek, az oktatási bizottság előadójának. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. KOZMA JÓZSEF , az oktatási és tudományos bizott ság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az oktatási és tudományos bizottság mint első helyen kijelölt bizottság, megtárgyalta a törvényjavaslatot, és vita után egyhangúlag vitára alkalmasnak tartotta. Magyarországon az innováció kérdése jelen van. N em állítható, hogy most vált aktuálissá, hiszen mindig is aktuális volt, legalábbis mióta a technika és technológia kérdései meghatározóak egy társadalom fejlődése szempontjából. A magyar gazdaság kitörési pontjai az elmúlt évszázad története során is kimu tathatóan kötődnek a megújulási képességhez. A kutatás és fejlesztés ugyanis nem csak
