Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 29 (90. szám) - Dr. Csáky András (MDF) - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterhez - “Lenni vagy nem lenni?” címmel - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY egészségügyi, szociális és családügyi miniszter:
864 Dr. Csáky András (MDF) - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterhez - “Lenni vagy nem lenni?” címmel ELNÖK (dr . Szájer József) : Tisztelt Országgyűlés! Csáky András , az MDF képviselője, kérdést kíván feltenni az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek. A képviselő urat illeti a szó. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Miniszter Úr! Tisztel t Képviselőtársaim! Gondolom, egyetértünk abban, hogy a halál misztikus, fájdalmas része életünknek; az elkerülhető halál azonban már egy másik dimenzió, az etika, sőt inkább a lelkiismeret síkja. Transzplantációs várólistán lenni és várni az életmentő sze rvet, iszonyatos érzés lehet. De ha emellett a híradásokból az hallatszik, hiába lesz donor, pénzhiány miatt nem kapok esélyt a túlélésre, nos, tisztelt képviselőtársaim, úgy gondolom, a mi képzeletvilágunkon túlmutató érzés lehet. Nem is kívánom itt senki nek, hogy ebben része legyen. Az egészségügyi törvény rendelkezik arról, hogy minden évben a költségvetésben külön soron kell meghatározni a következő évi ilyen jellegű beavatkozásokra szánt összegeket. Évről évre a keret növekedett, az idei évre a költség vetésben 22 májátültetésre biztosított a költségvetés pénzt. Ezt túllépték, hál' istennek, és néhány héttel ezelőtt hasonló jellegű felszólalásra 45 millió forinttal a minisztérium megtoldotta ezt a keretet, amely döntés pillanatában már az összeg kétharma d része elfogyott. Miniszter úr, nagyon jól tudja, hogy az európai hasonló jellegű beavatkozásokkal összehasonlítva Magyarországon töredéke folyik a transzplantációnak, és hála a Hungarotransplant tevékenységének, egyre inkább (Az elnök a csengő megkocogta tásával jelzi az időkeret leteltét.) tudjuk ezeket a beavatkozásokat elvégezni. Kérdezem öntől, mi lesz az év hátralévő részében, mi lesz azokkal, akik szervre várnak. ELNÖK (dr. Szájer József) : A kérdésre Kökény Mihály egészségügyi, szociális és családügy i miniszter úr válaszol. Megadom a szót. DR. KÖKÉNY MIHÁLY egészségügyi, szociális és családügyi miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ön drámai szavakkal szólt arról, hogy betegek bizonyos helyzetekben mit ére znek. Meg kell mondjam, miközben pozitív választ fogok önnek adni, hogy azt tartom rendkívül sajnálatosnak, hogy a szervátültetésekkel kapcsolatban nyilvánosságra került nyilatkozatokban egyes egészségügyi szolgáltatók a betegszervezeteket használják fel a rra, hogy a sajtón keresztül nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra. Ez annál is inkább érthetetlen, mert ahogy ön is állította, és ez így van, a transzplantációk száma 2003ban minden területen megemelkedett, és több ember részesülhetett a számára életet j elentő új szervben. Valóban úgy van, hogy 2003ban napjainkig, a 2002es teljesítéshez képest 50 százalékkal nőtt a májtranszplantációk száma. Szeretném azt mondani, hogy ezt a tárca finanszírozta, és azt is mondhatom önnek, hogy a költségvetés átcsoportos ítással az év végéig biztosítani fogja a további szükséges transzplantációkhoz is a fedezetet. Azonban a következő évre át kell tekinteni azt, hogy mi a helyzet, részben az Európai Unióhoz való csatlakozás előnyeit ki kell tudni használni, másrészt át kell tekintenünk a költségkalkulációt is. Mert az, hogy egy klinika 1415 millió forintot kalkulál átültetésenként, egy dolog. De megnéztük, megvizsgáltuk, van olyan magyar, sőt eredménnyel dolgozó külföldi intézmény, ahol hatékonyan, de kétharmad árért (Az el nök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) tudják ezt teljesíteni. Úgyhogy ilyen típusú gondolkodás folyik, képviselő úr.
