Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 29 (90. szám) - Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP) - az igazságügy-miniszterhez - “Ki ellenőrizheti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tevékenységét?” címmel - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. BÁRÁNDY PÉTER igazságügy-miniszter: - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
861 Joghézag vane? Ez a ké rdéskör jogilag szabályozotte? Ez az intézmény esetleg a levegőben lóg? Vagy pedig a hatályos jogi szabályozás, jelesül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény és az országos hatáskörű államigazgatási szervek irányításá ról rendelkező 1040/1992. (VII. 29.) számú kormányhatározat megfelelő és elégséges szabályozást tartalmaze a PSZÁF tevékenységének ellenőrzésére? E két jogszabály alapján ki jogosult és mire az ellenőrzés során? Tehát az ellenőrzést végzők jogosítványai k ikre és mire terjednek ki? Kérem szíves válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : A kérdésre Bárándy Péter igazságügyminiszter úr válaszol. Megadom a szót. DR. BÁRÁNDY PÉTER igazságügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt H áz! Képviselő Úr! A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 1. § (1) bekezdése szerint a felügyelet a kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, tehát felügyeletét a pénzügyminiszter látja el - ez az egyik passzus. A másik, hogy vonatkozik mint országos hatáskörű szervre az 1040/1992es kormányhatározat, a határozat rendelkezéseit azonban csak azokban az esetekben kell alkalmazni, amely esetekre a jogszabály - esetünkben az előbb hivatkozott tör vény - eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Némi problémát okoz természetesen, hogy jogszabályok az irányítás és felügyelet fogalmát nem határozzák meg, erről egyébként a jogtudományban is vita folyik elég régen, de nem tudjuk tisztázni. Ha azt vizsgáljuk, h ogy a jogkörök mire terjednek ki, akkor ezt a két szabályt kell összevetni, és ebben az esetben tudjuk azt megállapítani, hogy mi is a pénzügyminiszternek - nem a Pénzügyminisztériumnak, hanem személyesen a pénzügyminiszternek - a joga a felügyelet körében . A következők azok, amelyek megmaradnak a kivételek miatt: képviseli a felügyelet feladatkörébe tartozó területet az Országgyűlésben - a kormányban ugyan nem, mert ott meg kell jelennie a PSZÁF elnökének, kötelező meghívás alapján ; a következő: segítség et, útmutatást nyújt az országos hatáskörű államigazgatási szerv vezetőjének feladata ellátásához, tájékoztatja az ehhez szükséges kormánydöntésekről (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ; a harmadik, és ez a lényeges: ellenőrzi az o rszágos hatáskörű államigazgatási szerv rendeltetésszerű működését, ennek során vezetőjét beszámoltatja, hiányosság esetén felszólítja ezek megszüntetésére, szükség esetén (Az elnök ismét csenget.) felelősségre vonást kezdeményez. Még két olyan hatáskör va n, ami nem ennyire lényeges - idő hiányában ezt nem mondom el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Kérem a kormány tagjait és a képviselőket, hogy tartsák be az időkereteket. Viszontválaszra megadom a szót a képvi selő úrnak. DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Válaszából, úgy érzem, egyértelműen kitűnik az, hogy a szervezet nem lóg a levegőben, hanem beágyazott a magyar jogrendszerbe, és annak a hierarchiának megfelelően, ami a különböző államigazgatási szerveket besorolja és kezeli, a jogszabályok együttesen - tehát a törvény és a kormányhatározat - megteremtik az ellenőrzés tételes jogi lehetőségeit is. Azt magam is ismertem, hogy öt pontban van gyakorlatilag összefoglal va a jogosítványok köre, így tehát a közérdeklődésre is számot tartó kérdésben én azt szűröm le a miniszter úr válaszából, hogy a Pénzügyminisztérium, illetőleg a pénzügyminiszter jogszerűen vizsgálódik, és gyakorolhatja azokat a hatásköröket, amelyeket a jogszabály az ő körébe utal. Köszönöm válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
