Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - A társasházakról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz):
804 kötelező erejű, de a közpénzekkel gazdálkodó önkormányzatokr a nézve kedvezőtlen döntést, ami befolyásolja menet közben, év közben tervezhetetlenül az önkormányzati gazdálkodást. Annak, hogy eddig ilyen tapasztalataink nem voltak tömegesen, az volt az oka, hogy az alapító okirat szerint valóban nem működött megfelel ően a társasház. Nem tudom, hogy az előterjesztők a Belügyminisztériumban miért gondolják, hogy ha most az alapító okiratból kiemeljük az eddig ott sem betartott szabályozást, és azt egy szervezetiműködési szabályzatban tesszük kötelezővé - akkor majd a s zabályokat az emberek, a tulajdonostársak, a polgárok jobban fogják érteni, jobban fogják érezni, hogy az az érdekükben áll? Nem hiszem, hogy ez így lenne. Elfogadhatatlan számunkra az, hogy az alapító okiratot, ami most már kristálytisztán csak tulajdoni viszonyokat tartalmaz - egyszerű, egyoldalas vagy féloldalas lesz egy alapító okirat, ha különösebb szolgalmi jogok meg hasonlók nem állnak fenn az épülettel kapcsolatosan , az ügyvédi ellenjegyzés, illetve közokirat foglalja magában. Megint az ügyvédek f ognak jól járni, mert egy sima alapító okirat ellenjegyzéséért fogják felvenni az ügyvédi munkadíjat, ugyanakkor pedig a szervezetiműködési szabályzathoz, ami a társasházi együttélés lényege, ahhoz nem kell szakértelem. A többek között beadott javaslatain kban az szerepel, hogy a szervezetiműködési szabályzathoz is kelljen ügyvéd vagy kelljen az a jogtanácsosi belső rendelkezés, vagy közokiratba kelljen foglalni, hiszen a szakértelemnek híján vannak a társasházak. Budapesten nagyon sok önkormányzat évek ót a tanfolyamokon képzi, segíti a közös képviselők munkáját, külön kiadványokat jelentetnek meg, a valamikori IKVból átalakult vagyonkezelő társaságok elvállalják a társasházi közös képviseletet, és mégsem működnek jól a dolgok. (17.40) Ha most az a szándék , hogy ahány ház, annyi szervezeti és működési szabályzat, akkor attól tartok - és azt hiszem, joggal , hogy a szervezeti és működési szabályzat kidolgozása is az önkormányzatokra fog maradni, hiszen nekik fog majd érdekükben állni. Az, hogy nem önkormány zatbarát, ezen azért érdemes elgondolkodnunk, mert emlékezzünk vissza arra, hogy az önkormányzatok nem önként adták el a tulajdonukba került bérlakásokat. Az 1994es lakástörvényig alanyi jogon kellett, hogy a bérlők részére elidegenítsék a lakásokat, és a z Alkotmánybíróság akkor a visszavásárlási jog kiírását sem fogadta el, azt mondta, hogy az önkormányzatok lakásgazdálkodása gyakorlatilag megszűnhet, hiszen nincs visszavásárlási jog, és eladási kényszer van. Tehát az önkormányzatokat azért kellene még mi ndig egy kicsit pozitívan diszkriminálni ebben az ügyben, mert nem önként lettek a társasházak többségi vagy kisebbségi tulajdonosai. Különösen érvényes ez a nem lakás céljára szolgáló helyiségre. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az önkormányzatok nak közellátási alapfeladataik vannak. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek használata, tulajdonlása és az azok fölötti mindenkori rendelkezés a kerületeknek, Budapestnek és a városokban mindenütt elementárisan fontos érdek. Fontos érdek fűződhet ahhoz, hogy egy rövid utcában ne legyen öt kocsma, hanem különböző használatú helyiségek legyenek az utcában. Az én választókörzetemben van olyan jól ismert utca, ahol öt borkimérés működik egymás mellett, de nem lehet mit tenni, hiszen az önkormányzatoknak ninc s beleszólási joguk abba, hogy milyen funkciót kapjon ez a nem lakáscélú ingatlan. Éppen ezért igen fontos lenne, ha eljutnánk odáig, hogy a tulajdonostársaknak elővásárlási jogot kell a törvénynél fogva biztosítani. Ez a legfontosabb és a leglényegesebb m ódosítási javaslat, illetve az egyik. Ugyanis a tulajdonnak az a természete - és a társasházi tulajdonnak is az a természete , hogy az a célszerű, ha a tulajdonosok száma mindinkább csökken, annál jobb tulajdonosok lesznek azok, akik potenciálisan, tényle gesen a szabad forgalomban veszik meg ezeket a tulajdoni részeket. Tehát az önkormányzatnak érdekében áll az, hogy ha adott esetben rendelkezik albetétként egy bérházban a második emelet kettőben egy komfort nélküli szobakonyhával, a mellette lévő lakás e gy szintén komfort nélküli szobakonyha, elővásárlási joga legyen legalább a szomszéd lakásra
