Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. WIENER GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
759 amely ennek a szabálynak n em hatásköri rendelkezésként való értelmezését jelentette, tehát egyetlen önkormányzat sem tud az alkotmány 43. § (2) bekezdése alapján jogai védelmében az Alkotmánybírósághoz fordulni. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Egyértelmű tehát az, hogy konszolidáln i kell az Alkotmánybíróság hatásköri listáját, teljesen egyértelművé kell tenni, hogy milyen jogosítványokkal rendelkezik az Alkotmánybíróság, és erre az alaptörvény a legalkalmasabb. Azért is szükségesnek tűnik ez, mert az Alkotmánybíróság értelmezi a saj át hatáskörét is, és ez az értelmezés akkor igazán megalapozott alkotmányjogilag, ha alkotmányban található rendelkezéseken és nem más törvényben található előírásokon, konkrét normákon alapul. (12.50) Az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezési tevékenysége keretében célszerű a saját hatáskörét értelmezni, nem pedig egyfajta törvényértelmezés keretében. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy itt nem egyszerűen egy hatásköri lista, egy jegyzék konszolidálásáról van szó, hanem arról is, hogy egyes alkotmánybírósá gi hatáskörök változtak, s ezek a változások, ha nem is átfogóak és radikálisak, de nem is jelentéktelenek. A mai nap során már felmerült az a kérdés, hogy helyese az, ha a kormány is rendelkezik azzal a joggal, hogy előzetes normakontrollt kérjen az Alko tmánybíróságtól. Első közelítésben ez valóban meglepőnek tűnik, ha azonban meggondoljuk azt, hogy egy kormány milyen politikai szituációban működhet, ha tudunk arról, hogy egy kormány nemcsak többségi kormányzást valósíthat meg, hanem kisebbségi kormányzás t is, akkor már láthatjuk, hogy egy ilyen hatáskörnek igenis van gyakorlati alapja, és tulajdonképpen ezzel összefüggésben akár alkotmányjogi létjogosultsága is. De nemcsak a kisebbségi kormányzás vetheti fel egy ilyen megoldás szükségességét, hanem az is, hogy nem csak a kormány rendelkezik - egyébként nagyon helyesen - törvénykezdeményezési jogkörrel. A nem kormány által kezdeményezett törvények esetében - mint erre egyébként a törvényjavaslat indokolása is utal - még inkább felmerülhet az ütközés lehetős ége Országgyűlés és kormány, parlament és végrehajtó hatalom között. Az 19982002 közötti időszak egy gyakorlati tapasztalattal is gazdagított minket ezen a téren. 1998 decemberében éles vita folyt a parlamentben arról, hogy az úgynevezett maffiatörvénycs omag rendelkezései alkotmányosake vagy sem. Végül is a kormány azt az álláspontot foglalta el nagyon erőteljes ellenzéki fellépés hatására, hogy meg kell vizsgálni a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányosságát. Akkor a kormánynak az a lehetőség állt rendelkezésre, hogy a köztársasági elnök úrhoz forduljon, s kérje tőle azt, hogy igényeljen az Alkotmánybíróságtól előzetes normakontrollt. Egyébként az Alkotmánybíróság 1/1999es határozatában több mint húsz helyen állapította meg e törvén y alkotmányellenességét. Tehát vannak gyakorlati tapasztalataink is, amelyek arra utalnak, hogy szükséges lehet egy ilyen intézmény bevezetése. Megfontolandónak tartom azonban azt, miként erre ma már utaltak egyes felszólalások, hogy állítsuk vissza ötven országgyűlési képviselőnek vagy a képviselők egyötödének is azt a jogát, hogy előzetes normakontrollt kérjen. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ilyen javaslatot nyilván csak akkor érdemes előterjeszteni, ha átfogó konszenzus születik a kormánypártok és az e llenzéki politikai erők között, ennek hiányában ilyen megoldásokkal nem célszerű kísérletezni. Változás tapasztalható abban is, hogy miként értékeli a törvényjavaslat az Alkotmánybíróság szerepét a nemzetközi szerződések alkotmányosságának előzetes kontrol ljában. Tisztelt Képviselőtársaim! - főleg ellenzéki képviselőtársaim. Nem figyeltek fel arra, hogy itt az ellenzék egy nagyon komoly lehetőséget kap a kontrollra. Eddig kizárólag az Országgyűlés, a köztársasági elnök, illetőleg a kormány kérhette azt, hog y az Alkotmánybíróság vizsgálja meg előzetesen a nemzetközi szerződés tervezetének - hiszen még nem jóváhagyott szerződésről van szó - alkotmányosságát, most viszont a törvényjavaslat ezt a képviselők egyötöde számára is biztosítja. Véleményem szerint egy ilyen megoldás hosszabb távon elvezethet oda, hogy a jelenlegi dualista
