Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HOLLÓ ANDRÁS, az Alkotmánybíróság elnöke:
754 ezeket az alapfeladatait az alkotmányos törvényalkotás, tágabban: a jogalkotás biztosításával teljesíti. A magyar Alkotmánybíróság tehát a jogi normák alkotmányosságát vizsgálja felül, ennek a modellnek alapvetően ez a legfőbb jellemzője. (Az el nöki széket dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ugyanakkor éppen az alkotmánybírósági gyakorlat vetett fel olyan, az Alkotmánybíróság közjogi pozícióját, hatáskörét érintő problémákat, amelyek nem az intézmény lényegére hatnak, hanem a működésére, annak hatékonyságára, és ezáltal van koncepcionális jelentőségük. A jelenlegi törvényjavaslat - az Alkotmánybíróságot érintő alkotmánymódosítás tervezete és az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat, a továbbiakban mindkettőre egységesen a törvényjavaslat kifejezést használom - az Alkotmánybíróság által is támogatott koncepcióváltozást tükrözi. A törvényjavaslatnak van egy jelentős szakmai előzménye. 1999 februárjában az Igazságügyi Minisztérium elkészítette az Alkotmánybíróságra vonatkozó j ogi szabályozás felülvizsgálatának koncepciójáról szóló kormányelőterjesztést - erre utalt Dávid Ibolya képviselő asszony , amit az Alkotmánybíróság teljes ülése annak idején megtárgyalt, és úgy ítélte meg, hogy jó kiindulási pontja egy átfogó kodifikáci ós reformnak. A kormány által elfogadott koncepciót az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága 1999. október 12én megvitatta, ezen az ülésen volt szerencsém jelen lenni. Az Igazságügyi Minisztérium - az Alkotmánybíróság észrevételeit, a bizottsági ülésen el hangzottakat is figyelembe véve - elkészítette a törvényjavaslatokat. A legközelebbi adat ehhez a tényhez: a Magyar Közlöny 2000. évi 127. számában közzétett jogalkotási program, ahol mint elfogadandó törvényjavaslatok szerepeltek az alkotmány módosítására vonatkozó és az Alkotmánybíróságról szóló T/3066. és T/3067. szám alatti javaslatok. Az 1999es szabályozástörténetnek itt vége szakadt. A most tárgyalásra kerülő törvényjavaslat a koncepciójában, elvi tartalmában és ezen alapuló szabályozási javaslataiba n nagyon közel áll az 1999es, elfogadandó törvényjavaslatokhoz. Ezt - a vita alaphangját motiválandó - mint szakmai álláspontot szeretném erőteljesen kihangsúlyozni. A törvényjavaslat legfontosabb koncepcionális elemei - az Alkotmánybíróságra vonatkozó sz abályozási szintek csökkentése, az Alkotmánybíróság hatásköri szabályainak az alkotmány szintjére emelése - a testület több éve hangoztatott álláspontját tükrözik. Az Alkotmánybíróság már a működése első évében felvetette, hogy egy részletesebb, az alkotmá nybírósági eljárásra vonatkozó, garanciális szabályt tartalmazó Alkotmánybíróságról szóló törvény kiválthatná az önálló ügyrendi törvényi szintet, ezáltal az Alkotmánybíróság hatáskörébe kerülne, teljes ülési határozat formájában, az eljárása, a formaitec hnikai szabályainak a megalkotása. Ez a megoldás van összhangban az Alkotmánybíróság közjogi helyzetével. Az alkotmány szintjén csak egy alkotmánybírósági hatáskör került megfogalmazásra, a jogszabályok utólagos alkotmányossági vizsgálata. Az Alkotmánybíró ság az 1997 elején hozott határozatában fogalmazta meg először az alkotmánybírósági hatáskörök alkotmányi szintű meghatározásának garanciális jelentőségét - ez a 4/1997es határozatunk volt. Ugyanebben az évben az Alkotmánybíróság az előzetes normakontroll hatáskörét szűkítő, elfogadott törvény felülvizsgálata során - erről is szó esett nem olyan rég , utoljára eljárva ebben az előzetes normakontroll hatáskörében, ezt a garanciális igényt igazolva látta. Az Alkotmánybíróság hatáskörének az alkotmány szintj ére emelése feltehetően mérsékli azokat a pragmatikus reflexeket az Alkotmánybíróság hatáskörének módosítására, amelyeket egy adott alkotmánybírósági döntés válthat ki. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint, ez már idézet a hivatkozott határozatból: “A jo gállamban az Alkotmánybíróság hatáskörének a klasszikus alkotmányos szervekkel azonos alkotmányos védelmet kell biztosítani. Ezzel elkerülhető, hogy az Alkotmánybíróság határozatai nyomán kialakult aktuális politikai viták, érdekek alapján a gyakorlati kor mányzati megfontolások az
