Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. DÁVID IBOLYA, az MDF képviselőcsoportja részéről:
749 azért, mert általában támogat om a kisebbségek jogérvényesítő lehetőségét, és lehet, hogy ez egy kompromisszumos megoldás lesz. Tisztelt Országgyűlés! Azzal fejezem be, hogy miközben nyilvánvalóan keresgéljük a kompromisszumokat, a FideszMagyar Polgári Szövetség vezérszónokának előadá sa alapján azt láthatjuk - miközben kétségkívül temérdek a tennivaló, az alkotmány valóban módosításra szorul , abban a kérdésben, hogy az alkotmánymódosítás hatályba tude lépni a magyar parlamentben, az optimizmusom rendkívül mérsékelt. Nagyonnagyon jó lenne, ha legfőképpen a két nagy párt, a FideszMagyar Polgári Szövetség és a Magyar Szocialista Párt félre tudnák tenni az őket megosztó hihetetlen indulatokat, és a Magyar Köztársaság érdekében - nem saját maguk, a Magyar Köztársaság érdekében - képesek legyenek arra, hogy ilyen fontos kérdésekben meg tudjanak állapodni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Most a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka következik. Megadom a szót Dávid Ibolya képviselő asszonynak. (12.00) DR. DÁVID IBOLYA , az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Különleges az alkalom - mondta Eörsi Mátyás az előbb, felszólalásának kezdetén. Osztom ezt a véleményt, hogy az alaptörvény módosítása - különösen egy ilyen nagy horderejű alaptörvénymódosítás - mindig különleges alkalom, és nemcsak az Országgyűlés, hanem a kormány életében is. Engedjék meg ezért, hogy felhívjam arra a figyelmet, hogy példátlan a rendszerváltozás hajnala óta, hogy egy ilye n horderejű kérdésben és egy ilyen fontos alkotmánymódosító csomag előterjesztőjeként nem az igazságügyminiszter úr jelenik meg a Ház előtt. Gyakorlat az, hogy az Országgyűlés egyezteti, a miniszter úr vagy a kormány bármelyik tagja mikor ér rá az előterj esztésre. Ha az 1989es alkotmánymódosításra gondolok vagy a ’90esre, ami hasonló, ötvenszakaszos nagy alkotmánymódosítás volt, az 1997esre, amely több mint huszonöt szakaszos módosítás volt, vagy a mostanira, akkor elvárható, hogy az alaptörvény módosít ása kapcsán, a nemzet előtt álló és a jogalkotásunkat, nemzetközi kapcsolatainkat meghatározó alkotmánymódosításban személyesen vegyen részt az igazságügyminiszter úr. Amikor tudomásomra jutott és először találkoztam ezzel az előterjesztéssel, akkor eszem be jutott az egy évvel ezelőtti alkotmánymódosítási vita. A Magyar Demokrata Fórumnak egy évvel ezelőtt három kifogása volt. Az első: a benyújtást megelőzően nem volt négypárti egyeztetés. Ez is példátlan volt a korábbi esetekhez képest, hiszen a négypárti t mindig megkíséreltük, enélkül nemigen került ide, az Országgyűlés elé alkotmánymódosítás. A Magyar Demokrata Fórum egy évvel ezelőtt azt kifogásolta, hogy törvénycsomagra lenne szükség, mert a csatlakozásig bizonyosan újabb alkotmánymódosítást kell benyú jtani. Nos, a három kifogásunkat most is elmondhatnám szinte szó szerint, mert nem volt négypárti egyeztetés a benyújtás előtt, a másik két anyaggal kapcsolatban pedig az előző évi jóslatunk vált valóra. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy évvel később ugyan, d e megszületett az előterjesztés, egy olyan alkotmánymódosítás, amely nagy horderejű: az Alkotmánybíróságról, a jogalkotásról, a nemzetközi szerződések rendjéről fogalmaz meg olyan szabályokat, amelyeket aztán egyéb törvényekben részletezünk. A kérdés az, h ogy miért is volt szükség ehhez közel másfél évre, hiszen az előző kormányzat idején kész koncepciót és kész törvényjavaslatot tettünk az Országgyűlés asztalára. Az előző kormány 1999 szeptemberében készítette el az Alkotmánybíróságról, a jogalkotásról és a nemzetközi szerződések megkötésének rendjéről szóló törvény koncepcióját. Ezeket a koncepciókat az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta. A bizottsági vitában részt vevők üdvözölték, hogy a kormány már a tézisekről is ilyen módon kíván egyeztetést folytat ni. A beterjesztés szándéka
