Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 23 (89. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
714 A kormányhatározat nagy sz abadságfokot biztosítva körvonalazza feladatainkat: minisztériumok vidékpolitikai tevékenységének befolyásolása, intézkedések, jogalkotás kezdeményezése, költségvetési előirányzatok felhasználásának koordinálása, a falvak életével összefüggő intézményrends zer fejlesztésének inspirálása. Komoly várakozás áramlik felénk a mielőbb érzékelhető változásokért. Ezek döntően a gazdaság, a közlekedés, az ellátás helyzetével kapcsolatosak, s egy, a vidékért aggódó felelősségérzetet kérnek számon. A rendelkezésre álló források bővítése mellett a meglévő eszközök hatékonyabb, a közérzetre, a biztonságra jobb hatásfokkal történő felhasználását is kutatjuk. Példaként említem a kistelepülések, maholnap a teljes ország egyik legnagyobb kihívásának a magukra maradt idősek új évezredhez méltó ellátásának megszervezését. Ameddig csak lehet, az otthonápolásnak, aztán a jelenleginél intimebb, 2550 fős, szülőföldhöz közeli intézményhálózat kialakításának feltételeit teremtjük meg úgy, hogy már 2006 végéig megszűnjön a sorban állá s az ellátásra várók között. A mezőgazdaság talpra állítása, az öntözés, az erdőtelepítés széles körű beindítása szükséges, de nem elegendő feltétele küldetésünk sikerének; logisztikai központok létesítése, a vidék elérhetőségének programjai szintén számít hatnak a támogatásunkra. Az eurofaluprogram az esélyegyenlőség megteremtésével ad széles keretet a másodrendűség érzésének felszámolásához. Már a kidolgozás stádiumában van a legkisebbekkel is törődő pénzalap megteremtése, amely - a szolidaritás eszméjét is bekapcsolva - lehetővé teszi a pályázati siker megízlelését ezeken a településeken is. Építünk a pozitív érzelmekre, a pozitív értékekre: a szülőföld, az összetartozás, a hagyományok, a lokálpatriotizmus lehet programunk összetartó ereje, megszemélyesít ője. Persze, jól tudjuk mindannyian, hogy a tollfosztós, csűrdöngölős, egykor volt világ már nem feltámasztható, de működő példák bizonyítják, hogy egyegy kistérségi kulturális szemlére, városkörnyéki sportversenyre hányan mozdulnak meg, s így egy felmenő rendszer kereteiben a népművészet, a hagyományok világa még jobb eséllyel dacolhatna globalizálódó világunk kihívásaival, az uniós feloldódás veszélyeivel. Másokat a vidék szépsége, erdőink romlatlansága, gyógyvizeink, a falusi természeti turizmus meganny i szépsége vonhat erőterünkbe, ezzel fokozva a falvak életképességét. Tisztelt Ház! Az elkövetkezendő évtizedek, az uniós csatlakozás tehát nem leértékeli, nem devalválja falusi értékeinket, éppen ellenkezőleg: mint európai különlegességre, történelmi gyök erekre tekint rájuk. Így kezeljük, így tárjuk elő mi is értékeinket. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : A kormány részéről a földművelésügyi miniszter úrnak adom meg a szót. DR. NÉMETH IMRE földművelésügy i és vidékfejlesztési miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárpolitikához kötődő vidékfejlesztési politika elsősorban a mezőgazdaságból élő vidéki népesség életkörülményeinek javítására, a természeti erőforrás ok egyensúlyának biztosítására irányul Európában és hazánkban is. Az FVM ezen munkálkodik a kormányváltás óta. Aktualitását tekintve a legfontosabb és legsürgetőbb vidékfejlesztési terület az, hogy az ország vidéki térségeiben élő lakosság számára milyen m egélhetési lehetőségeket lehet biztosítani. Én úgy gondolom, hogy a mai Magyarországon ez a legfontosabb kérdés, hogy a vidéken élő emberek munkalehetőséget, vállalkozási lehetőséget kapjanak. A probléma kezeléséhez a kistérségek jelentik a vidékfejlesztés legfontosabb színterét, ahol a tárca - vidékfejlesztési pályázati rendszere révén - közvetlenül támogatja a fejlesztéseket, megadva a kistérség szereplőinek a szakmai segítséget is, a szintén támogatott menedzserhálózat működtetésével. Forrásainkból folya matosan támogatjuk az agrárszerkezetváltást, az élőmunkaigényes, nagyobb hozzáadott értéket biztosító termékek előállítását, amelyek főleg helyi
