Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 22 (88. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
677 Köszönöm a szót, elnök úr. Egyetlenegy gondolatot csak Szabó Zoltánnak: tényleg olvassa már el azt a könyvet, amit úgy hívnak, hogy zárszámadási törvény, annak papírjait. Ha emlékezne arra, a múlt évben négyszer módosította a parlament a költségvetést. Ebből háromszor a második félévben, és ebből is december végén, ami december 29én lépett érvénybe, még 250 milliárd forinttal tudták megnövelni ezt a hiányt. Kedves Képviselő Úr! Az előbb azt mondta, hogy 180 milliárdot, vagy nem tudom, mennyit költött a Medgyessykormány. Akkor erre a 250 milliárd hiányra mi a magyarázata? Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekle r Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Szabó Zoltán úr, az MSZP képviselője. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ki kell ábrándítanom: én a zárszámadási törvényjavaslatot nem könyv alakban olvastam, hanem a par lament által nekem elküldött CDről, én ugyanis tudom kezelni a számítógépet. (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) A dolog érdemi részéhez pedig szeretném elmondani, hogy igen, négyszer módosítottuk a költségvetést, igen, az év utolsó napjainak egyikéb en is módosítottuk a költségvetést. Az év utolsó napjaiban nem újabb költségvetési előirányzatokat teremtettünk, amiket még december 31én szilveszteri ajándékként kiosztottunk, képviselő úr (Babák Mihály: Dehogynem!) , hanem az önök által korábban már elkö ltött pénzt az államháztartáson kívülről behoztuk a költségvetésbe. Merthogy az Európai Unióban így szokás elszámolni, merthogy nem szokták becsapni saját magukat, és nem szokták becsapni azokat a nemzetközi pénzügyi ellenőrző szervezeteket, amelyeket egyé bként nem lehet becsapni, mert - tisztelettel jelentem - nem hülyék ülnek bennük. Nem próbálják őket azzal becsapni, hogy azért van 3,2 százalékos GDParányos hiány, mert a többi 6 százalékot valahol elkentük az államháztartáson kívül, Nemzeti Autópálya Ré szvénytársaságnak elkeresztelve, meg Magyar Fejlesztési Banknak elkeresztelve, meg tudom is én, mi mindennek elkeresztelve. Ezek a pénzek, képviselő úr, tetszik, nem tetszik, a költségvetés kiadásai, akkor is, ha önök rendkívül találékonyan másképp nevezté k el őket. Mi ebben a kérdésben rendet csináltunk, és behoztuk őket; de ezeket, képviselő úr, önök költötték el még május 27ét megelőzően, és nem mi. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következ ik Kékkői Zoltán úr, a Fidesz képviselője. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Karakas képviselő úrnak szeretném válaszolni, hogy a jelenlegi kormány sem tudja, hogy mit csináljon ilyen apró területekkel, amiről ön beszélt, mert egy hektár a latti földekre nem tesz vételi ajánlatot. Tehát minimum egy hektárnak kell lennie. Itt valamilyen megoldást kellene keresnünk. A másikra, hogy miért nem értek teljes mértékben egyet az úgynevezett életjáradékprogrammal; azért, mert én emlé kszem a hatvanashetvenes évekre - és gondolom, ön is kinn dolgozott a gazdaságban vagy szövetkezetben annak idején, és tudja jól ; akkor sem vették el a földet, hanem úgynevezett földjáradékot fizettek. Tehát megmaradt a föld; búzaegységben kiszámolták, és úgy fizették ki. Nem vették el a földet, tehát örökölhették a gyerekek, a családtagok. Fölajánlhatták akkor is a szövetkezetnek eladásra. Ön is biztos benne volt ebben az időszakban az úgynevezett szövetkezeti mozgalomban, jól tudja. Én azt nem helyesle m, hogy most lényegében életjáradék formájában el is veszik, és nem is fogják tudni örökölni ezeket a földeket. Míg a földjáradék szempontjából… (Közbeszólás a kormánypártok padsoraiból: Szabad akaratából!) Akkor is szabad akaratából volt, emlékezzünk
