Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 22 (88. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZABÓ ISTVÁN (Fidesz):
666 mintájára időben kapják meg ezt a tízmilliárdos forrást. (Domokos László: Nem kapták meg!) Ebből a Fideszkormán y egy fillér lehívást nem eszközölt, és bár igaz, amit Kékkői képviselőtársam mondott, hogy megvolt az akkreditáció, de nem igazán sikerült. Ezért kár emlegetni, hogy nem szerepelt; sajnos, hogy nem szerepelt. Az lett volna jó, ha már a 2001es zárszámadás ban szerepel 10 milliárd forintos európai uniós forrásként. Az a szerencsénk, hogy nem vesztek el ezek a pénzek, így 2003ban már 11 milliárd forintra szerződéskötés is történt 499 pályázóval, és az ez évi lényegesen egyszerűsített kiírás, ahogy már említe ttem, további 40 milliárd forintot adhat nagyon jó feltételekkel, soha nem tapasztalt 40 százalékos támogatottság mellett gépvásárlásokra is. Körülbelül ennyit szerettem volna elmondani. Azt hiszem, egykét olyan dologra is válaszoltam, ami a vita során fe lmerült. Ékes József képviselőtársamnak annyit szeretnék mondani, hogy remélem, nem gondolja komolyan, hogy minden korábbi szövetkezeti vezetőnek most börtönben kellene ülnie. Ő is biztos ismer olyat, nekem is van olyan a családomban, aki ilyen kritikára n em igazán szolgált rá. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Szabó István úr, a Fidesz képviselője. SZABÓ ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőt ársaim! Szalay Gábor képviselőtársunk a felszólalásában nagyon érdekes vonatkozását vetette fel a zárszámadási törvénynek, mégpedig azt, hogy elemezte a bizottsági vitákat és az ottani szavazásokat az általános vitára való alkalmasság megítélésében. Rávilá gított arra a furcsa helyzetre, amely mindig is jellemzi azon évek zárszámadási vitáit, amikor kormányváltás történik. Nos, két területtel kívánnék foglalkozni. Az egyik a 2002es költségvetés európai uniós vonatkozásai és az ott előirányzottaknak a teljes ülése, illetve az informatikát érintő két fejezet, az IHM és a MEH fejezet. Ezen keresztül szeretnék némi magyarázatot adni arra, hogy ellenzéki képviselők miért viszonyultak úgy a bizottsági vita alkalmával a zárszámadási törvényjavaslathoz, ahogy az a sz avazataikban is megnyilvánult. Az európai uniós csatlakozási programok megvalósulása, illetve az Európai Unióval összefüggő vonatkozások tekintetében elsősorban az ANP, a közösségi vívmányok átvételének nemzeti programjára vonatkozó 2002. évi fejezeti elői rányzattal, illetve az európai uniós csatlakozási programokkal, az előcsatlakozási programokkal, ezek közül is a PHARE, illetve az ISPA vonatkozásaival szeretnék röviden foglalkozni. Majd néhány szót a SAPARDról is szólnék, tekintettel arra, hogy az előző felszólalásban ez is egy egészen érdekes aspektusban felmerült. (22.00) Alapvetően a kifogásaink abban fogalmazódtak meg - amelyek rendkívül világosan megmagyarázhatók a számokkal , hogy az európai uniós felkészülésre, illetve az előcsatlakozási programo kban való részvételre szánt pénzek, előirányzatok rendkívül alacsony szinten teljesültek. Az ANP, az acquis átvétele nemzeti programjának intézményfejlesztési célkiadásaira szánt pénzek felhasználása nem érte el a 70 százalékot. Ez abban az esetben, ha azt tapasztalnánk - és ilyen jellegű visszajelzések érkeznének az Európai Bizottságtól , hogy egyébként az intézményi felkészülés jó állapotban van, és tulajdonképpen minden kitűzött cél teljesült, önmagában nem lenne probléma. De a helyzet az, hogy ez a tel jesülés teljes mértékben azt mutatja, az intézményi felkészülésben komoly lemaradásunk van, minden erre vonatkozó információ ezt erősíti, és ezt az Európai Unió Bizottsága is így ítéli meg. Az előcsatlakozási alapok előirányzatainak felhasználása ennél sok kal rosszabb képet mutat: a PHARE esetében 36 százalékos, az ISPA esetében pedig 11 százalékos. Az ÁSZjelentés kitér arra és kifogásként említi meg, hogy a zárszámadási törvény általános indokolása nem tér ki annak taglalására, hogy ez miért történt így. Az ÁSZ maga a PHARE esetében megállapítja, hogy itt a
